Azt álmodtam éjjel, testem átváltozott...
Szőlőtő lettem.
Rügyet neveltem, lombot, szárat...
S beleptem velük a "Cicámat".
Indáimmal combját és pöttöm lábát is átöleltem többször...
Majd sok mohó, de lágy kacsommal..
Hátulját is magamhoz fontam.
Koszorúnak, sok zöldessárga fürtöt aggattam homlokára...
Míg úgy állt mellettem a drága...
Mint venyigék közt mezítlen, fiatal, ittas bacchus isten.
Csavarodó indákkal, közben kezét-lábát is megkötöztem...
Zsákmányommá lett a lány, minden része...
S mikor aztán levéllel fedtem ama részét...
Mit másnak, nem mutat a szépség...
Kirázott a gyors kéj...
S egyszerre, nem voltam többé puha, szende, jámbor venyige...
Sokat akaró vesszőm, mereven állt...
Mint tövek közt, a szőlőkaró.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése