Hol vagy?

Érzem, hogy már rabod vagyok...

S Tiéd már minden szabadságom.

Tudom, olyan szorosan foglak,

Néha Én is, lélegzetre vágyom!

Csókjaim bujdokolnak öleden...

Mert már fájón hajszolja őket,

Egy vad félelem... A halálom.

Zokogva hívlak... Hol vagy?

Te, akit úgy karollak...

Tudom Te is fuldokolva sírsz.

Ó, és ki tudja, hol van magányod mélye...

Honnan hallom...

Sikoltva hívsz!

€$@ß@