Egy életen át, őrzöm majd Én, mosolya mindig elkísér...
Elmúlt a nyár, elmúlt a tél, illatát mégis érzem még...
Távolba tűnt minden perc, még mindig mással ébred fel...
Álmom még mindig olyan, mint rég, szeretem mindenét.
Mondd, látom még Őt valaha, lesz-e ugyanúgy, mint rég?
Mert minden nap egy csoda volt, hisz őrült Ő is, mint Én...
A szívemben él egy ártatlan kép, Ő az a lány, kiért meghalnék...
Bár elmúlt a nyár, elmúlt a tél, szavait mégis hallom még...
Távolba tűnt minden ártatlan vágy, még mindig mást ölel át...
De tudom, hogy boldogtalan, s ez nagyon fáj.
Mondd, látom még Őt valaha, lesz-e ugyanúgy, mint rég?
Mert minden nap csoda volt, hisz bolond ugyanúgy, mint Én.
Egyetlen dolog van, mit nem mondtam el...
De tudom, hogy hozzám visszatalál...
Mert, jobb volt Vele a világ.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése