A szeretetnek nem szabad követelőzőnek lennie...
Mert akkor elveszíti a szárnyát, és nem tud szállni.
Gyökeret ver a földben, nagyon földi lesz...
Akkor pedig nem más, mint kéjvágy...
Boldogtalanságot hoz, nagy szenvedést.
A szeretetnek nem szabad feltételekhez kötöttnek lennie...
Nem szabad elvárásokat támasztanod vele szemben.
Egyszerűen önmagáért kell léteznie...
Nem valamilyen jutalomért, nem valamilyen eredményért.
Ha indíték vezérli, szereteted nem válhat az égbolttá.
Akkor az indítékra korlátozódik...
Az indíték lesz a meghatározója, a határa.
Az indíték nélküli szeretetnek nincsenek határai...
Tiszta ujjongás, kitörő öröm, a szív illata.
Abból, hogy nem vágyik semmilyen eredményre...
Egyáltalán nem következik, hogy nem születik eredménye...
Épp ellenkezőleg, ezerszámra szüleik...
Mert bármit adjunk a világnak, az visszatér, visszaverődik.
A világ visszhangos hely.
Ha haragot indítunk útjára, harag jön vissza...
Ha szeretetet adunk, szeretet jön vissza.
De ez egy természetes jelenség...
Felesleges gondolkodnod róla.
Elég, ha bízol abban, önmagától történik.
Bármit vetsz, azt aratod, bármit adsz, azt kapod.
Felesleges gondolkodnod róla...
Gyűlölj, és gyűlölni fognak.
Szeress, és szeretni fognak.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése