2010. június 4., péntek

Nem engedem...





Benned élni, Érted égni...

Baj, ha az ember így szeret?
Ha ennyire elvarázsol ez a részegítő mámor?
S némán várom, hogy lássam újra meg újra...

Szenvedélyben úszó szemed.

Amiért testünk, oly régóta remeg.
Szomjas szemem mohón inná...

Felém csillogó tekinteted.

Minden vágyunk, egy csepp az örök tengerben...
S nem apad sosem...

Nem engedem.

                    €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése