Tudod, mindig lesz egy pillanat, egy gazdátlan gondolat...
Amikor Rám találsz s Én Rád.
Ilyenkor csendben lopva körülnézünk...
Mert nem kell, hogy lássa a világ...
Miként suhan át két szív között, egy apró simogatás.
Talán lehunyjuk szemünk...
Mert minden perc egy néma vallomás.
Kezeddel átöleled nyakam, és arcomon megkeresed...
Őrült világunk lopott pillanatait...
Majd lelkeink összeölelkeznek...
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése