Mindennap elengedek valakit, vagy valamit a szívemből...
Csak TE maradsz ott, mindig mozdulatlan.
Olyan vagy Nekem mint égen a Sarkcsillag...
Örök és mozdulatlan.
Örök, ebben a kusza, állandóan változó világban...
Változatlan, ebben az állandó változásban.
Ha a lelkem tele van zűrzavarral és káosszal...
Te vagy benne a Rend.
Ha a sötétség bugyraiban járok...
Te vagy az Én lámpásom, egyetlen reményem.
Te úgy fogadtál el, amilyen vagyok...
Te sohasem ítélkezel...
Te soha nem büntetsz...
Tudom, hogy megérted bennem azt is, amit még Én magam sem.
Ha Én vagyok benned a Férfi...
Te vagy bennem a Nő...
Ha Én vagyok a Vágy...
Te vagy a Beteljesülés.
Minden vagy nekem és semmi, de egybevéve az egészet...
Behunyom a szemem és érzem, érzem az érintésed.
Soha senki így nem érintett, mint Te...
Soha senki így nem ölelt, mint Te.
TE vagy Nekem, maga az örök szerelem...
Te vagy az út, a napsugár, a fény.
Te vagy az első és utolsó reményem.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése