Most, így a Születésnapodon...
Az ajándékozásról, eszembe jutott a simogatás...
Az, hogy sok mindent nevén nevezünk, és az jó.
De van olyan is, amit talán nem szabadna szavakkal kifejezni...
Ami nevén nevezve, mennyeiből emberi lesz.
Megfoghatóvá válik.
Mikor nevén nevezünk valamit, szabályokat is gyártunk hozzá.
Próbáljuk magyarázni, égiből érthetővé tenni.
Beszélünk a fontosságáról, hogyan kell csinálni...
Mikor kell simogatni, hol a legfinomabb.
A simogatás.
Valamit akaróvá tesszük a simogatást.
A sokféle simogatás közt, elvész a szívből jövő simogatás.
Az akarattól független simogatás.
Mikor összeolvad a simogató a simogatottal.
Mikor semmi nem tudatos, mikor összeér az ég és a föld.
Mikor nincs Te meg Én, már nincs simogatás, nincs csók...
Nincs külön semmi, csak egyetlen megnevezhetetlen egység van.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése