2010. augusztus 4., szerda

Egyedül, de mégis Velem...





Királynőm...

Mikor körülötted minden elcsendesül...

Ujjaid, úgy vezesd végig testeden, mint ha Én tenném...

Mint mikor Én keresem Rajtad azokat a pontokat...

Ahol ki-be áramlik a lélek, ahol ködbe borulnak a fények...

Ahol eltűnik a valóság, s eltűnik az álom...
Ahol a mélységek emelkednek, ahol a vég lesz a kezdet...
Ahol lélegzeted elakad, ahol a felgyorsult idő megragad...

Ahol a test több mint a lélek, ahol lüktetni kezd az élet...

Ahol eltűnnek a határok, s ahol az örvény magába rántott...
Ahol meghalsz és megtagadsz, ahol feloldódsz majd megszületsz...

Ahol kitágult lényed szétterül s végül csendesen pihenve elmerülsz.

                                           €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése