2010. november 8., hétfő

Lelkedtől-lelkemig...






Lágy fuvallat vagyok, tested simogatva...
Tenyeredben... Szívedig érő, izzó szenvedély.

Fénysugárba forgó, napraforgó kelyhed...
Nyarat ontó illata, lelkedtől-lelkemig elér.

Ajkaidra simítom a szerelmünk csókját...
Feléd nyújtva kincsként, lángoló szívem.

Mindeneddé váltam, e gyönyörű világban...
Csitulni nem akaró, Őrült szenvedéllyel.

Mit irántad érzek, sokkal több mint hála...
Vagy fellobbanó érzéseink, lángoló heve.

Szemeidben vagyok a gondolat s az erő...
Legékesebb szavainknak titkos fegyvere.

Tavasz leszek tél havában, testeden lüktető...
Szemeidben szivárvány, szívedig elérő.

Perceink így válnak, ragyogóan színes évekké...
Megjósolt reményeink, egy végtelen Igaz Életté.


                 €$@ß@ 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése