A lelkemen jársz-kelsz, mint Eléd terített szőnyegen.
Ha lépsz, lépj kérlek csendesen, mert megrepedhet, s az fáj Nekem.
Ha játszani akarsz, hát játsz vele, de gondolj néha arra is...
Az Enyém akkor is fáj, ha a Tiéd tapossa az a férfi...
Aki mellől, titkon Hozzám menekülsz, gyengédségért.
Mert Én Szerelmünkkel takarom be, megsebzett, álomszép lelkedet.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése