Mert akartad...

Tudtam, hogy jönni fogsz, mert akartad...

Éppen úgy, mint mindenki más...
Mégis jobban, mint bárki más.

Megfeszült minden izmod, amikor keresztülmentem testeden...

A lábujjaidból indulva végig az izmaidon át.
Kicsit fájt, égetett, de nem bántad...
Pedig csípődhöz érve csontjaid szinte szétfeszültek...

S mint táguló mély barlang, úgy nyíltál ölelésre.

Mert akartad, hogy átjárjon, simogasson, tapogasson...
Ziháló lüktetésem, Benned mindenségként robbanjon.

Mert akartad.

Éppen úgy, mint mindenki más...

Mégis jobban, mint bárki más.

                                   €$@ß@