Mit is nyújthatnék, ezen a Rólad, Rólatok szóló napon, Nőnapon...
Fogadjátok sok Szeretettel...
Bennem lakoztál, paraZitám voltál, oldalamon csüngve lüktettél, észrevétlen.
Vártalak...
Kitépett testemből a Mindenség Atyja.
Gyúrt és dagasztott...
Nem pihent, míg bordámból, Nőmmé alkotott.
Felemelte csípőd, belé harapott, majd felhördült ijedten...
Eredj innen szajha..!
A földhöz csapott.
De csorgott már száján, mit az imént kóstolt...
Felemelt, simogatott újra...
Tökéletes pőrén bocsátott az útra.
Már vártad, hogy ébredjek, ott álltál védtelen.
Magányom enyhítőn, húsommá váltál.
Küldött a Teremtő...
Belém bújtál, kitöltöttél, bűnbe vétlenül vittél...
Kérges tenyerem szántja a tested, vágyam enyhítőn...
Életem lettél...
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése