Sorsod, sorsomhoz kötődik, léted immár létem része lett…
Mosolyod napfényként belém szövődik, ragyogsz rám a csillagok felett.
Szavad, zenéje incselkedik velem, kacagásod kísért, ha szunnyadom…
Ölemben hálsz minden éjjel, akkor is vágylak, ha haragszol.
Szíved békéje az éjem csendje, lelked derűje a fénylő napom…
Öleljenek lágyan szerelmes rímjeim, életed sebeit betapasztom.
Sorsod keresztezte utamat, lényem beivódott az életedbe…
Hiába keresnénk ebből kiutat, mindig találkoznánk a végtelenbe.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése