2013. január 22., kedd

A fellegekben...


 
 
 



Mint ahogy Te is, Én is vágyom a szerelemre...

Mert a szerelem adta élmény tölt el minket mindennel...
Szó szerint mindennel...

Ragyogással, elevenséggel, tűzzel...

Újra működnek az érzékeink...
Minden belőlünk fakadó érzelem felerősödik...
A hétköznapok valósága szertefoszlik...
S végre ott járunk, ahová mindig is vágytunk...

A fellegekben.

Van kinek ez az élmény...
Csak egy pillanatig, egy óráig, egy délután adatik meg...
De mindenki azt szeretné, ha örökké tartana...
Egy pillanatig vagy őrökké...

Nem számit...

Nem von le semmit az értékéből.
Olyan emlékeket őrzünk utána...

Amiket életünk végéig becsülni fogunk.

De csak, ha így gondolkodunk...

                                €$@ß@



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése