Miért is..?

 

 

Az a baj, sajnos a világunkkal...

Azt, azért még az elején hozzá fűzném...

Nem igaz, hogy senki..!

De nagyon kevesen mondjuk ki, valójában mit is érzünk...

Inkább magunkban fojtjuk...

Szomorúak vagyunk...

De sajnáljuk a könnyeinket.

Vidámak vagyunk...

Viszont, elfelejtettünk örömünkben táncolni és nevetni.

Sokszor, még a mosolyunkkal is fukarkodunk.
Mérgesek vagyunk, de nem üvöltünk.
Azt hangoztatjuk, szeretünk...
De ölelni már képtelenek vagyunk. 

Mert valójában szégyenkezünk az érzéseink miatt...

Miért is..?

                            €$@ß@