Mikor átölelsz...
Megszűnik az idő...
Védtelenné válik, ölünkben a vágy.
Mint a vízesés...
Önnön robajától...
Különválasztódik, múltunktól a mánk.
Mikor átölellek...
Félelmet old a lélek...
A perc tüzében, vágyunk elveszni.
Mosoly, remény...
Változik az élet...
Kínzó lelkünk dühét, szerelmünk elfedi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése