Szivárványhídon menni kész lidérc...
Bizony mennék én veled.
Kérőn nyújtva karjaid...
Bizony mennék én veled.
Kérőn nyújtva karjaid...
Szemedben meg a dal...
Csak úgy...
Csak úgy...
Ahogy az álom elrepít mindent feledni...
Csak aludj.
Én álmaimba rejtem el...
Én álmaimba rejtem el...
Szívem merengő ritmusát...
Szirénem halkan énekel...
Hagyom, belülről mint mos át.
Az út...
A fény...
A dal...
Felold.
Az út...
A fény...
A dal...
Felold.
Könnyű vagyok...
Feléd lebeg e fáradt szürke párafolt...
Nem értelek...
Te egyre messze...
Messzebb vagy.
Feléd lebeg e fáradt szürke párafolt...
Nem értelek...
Te egyre messze...
Messzebb vagy.
A kín feszíti végtelen világom...
S cserben hagy a józanság...
Az értelem.
Kapaszkodom...
Te hagysz megint vérezni...
Törni kart, bokát...
S cserben hagy a józanság...
Az értelem.
Kapaszkodom...
Te hagysz megint vérezni...
Törni kart, bokát...
Igézetedre bízni mind...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése