Szétesni, önmarcangoló életet élni könnyű...
A sírásról már nem is beszélve.
De kihúzni magunkat, túllépni a hibáinkon és továbbmenni..?
Na, ez az, ami baromira kemény meló...
Viszont nagyon megéri.
€$@ß@
2011. október 9., vasárnap
Eddig megérte...
Szétesni, önmarcangoló életet élni könnyű...
A sírásról már nem is beszélve.
De kihúzni magunkat, túllépni a hibáinkon és továbbmenni..?
Na, ez az, ami baromira kemény meló...
Viszont nagyon megéri.
2011. október 7., péntek
Ha Nekünk egy Valaki kell…
Kíváncsiságból rákerestem a neten…
Mi az, vagy mire mondják, hogy „kárpótol mindenért”…
Hát, elég széles a skála…
A pillanattól elkezdve a jazz-en át a csillagok ragyogásáig…
Egy hazai íz, vagy egy szívet melengető filmen át…
Róma látványáig…
Számtalan élményre írják vagy mondják.
De szerintem az életben nincs igazi kárpótlás.
Ha Nekünk egy Valaki kell…
Száz másikat megkaphatnánk…
De az a száz se teszi ki…
Azt az Egyet.
€$@ß@
Hát ez az...
A hűség nem az, amikor más akaratával szembemész...
Hanem, mikor Önmagad akarata szerint teszel.
€$@ß@
2011. szeptember 29., csütörtök
Hazaérsz..?
A hangot, a csend szüli meg…
S észre, talán csak úgy veszed…
Ha vele száll, vele zeng a lélegzeted.
A fényt, a szemed fura mágusként…
Úgy zárja kertjébe a vaksötét…
Míg élesen nem áll eléd a kép.
Sose bánd azt, hogy ilyen, ez a földi világ…
Csupán egy törékeny rész az egész…
Bánat vagy nevetés, amíg élsz.
De ha lenn, és fenn a szíved követed…
Hazaérsz…
Míg hazaérsz.
Ragyogunk s vacogunk…
A csodák közepén, a lét peremén…
Hol a hang, meg a fény elenyész.
Sosem árt, ami ér…
Sem a jó sem a rossz..
Sose kész.
€$@ß@
2011. szeptember 26., hétfő
2011. szeptember 21., szerda
Ott van a gyökerük..!
Azért van a távolság…
Mert vannak a világunkban olyan dolgok…
Amik attól szépek, hogy érinthetetlenek.
Messziről szabad csak csodálni őket…
Így nem veszítenek a szépségükből.
Nem törik le a szárnyuk…
Nem romlik el, vagy meg, az illatuk…
Nem látszódnak a hibáik…
Nem tépi le őket az arra járó.
S így megmaradhatnak annak, aminek születtek.
Nem lesz rajtuk ujjlenyomat…
Nem veszítenek a ragyogásukból…
Nem lehet elrontani, alakítani, s így nem kell javítani sem…
Nem áll módunkban igába fogni, sem megszelídíteni…
Nem kell használni, főleg nem kihasználni, hasznot húzni belőlük.
Nem kell mindent a magunk számára praktikussá tenni.
Ne rángassuk az égből a földre őket…
Nem itt...
Ott van a gyökerük..!
Mi csak a virágjukban gyönyörködhetünk…
Így megmaradhatnak a hétköznapokon is ünnepnek.
€$@ß@
2011. szeptember 19., hétfő
Miért is..?
Az a baj, azzal töltjük életünk nagy részét...
Hogy olyanná váljunk, amilyenek nem is akarunk lenni.
Csak azért, hogy megfeleljünk olyan embereknek...
Akiket nem is kedvelünk.
€$@ß@
2011. szeptember 18., vasárnap
Az igazi szabadság...
Nem feladatod szeretni Engem...
S Nekem sem feladatom, hogy szerethető legyek.
Ha rájössz, hogyan szeress, amikor szerethetetlen vagyok...
Szabad leszek.
De ha viselkednem kell ahhoz, hogy szerethess...
Rab leszek örök életre.
S ez, fordítva is igaz...
€$@ß@
Tükörkép...
Az életünk pontosan olyan, mint egy tükör...
Megnézhetjük magunkat benne.
Ha nem kapunk semmit, mi sem adtunk semmit.
Ha nem figyelnek ránk, mi sem figyeltünk másokra.
Ha egyedül vagyunk, mi sem kerestük mások társaságát.
Ha bőségben akarunk élni, tanuljunk meg a bőségben osztozni másokkal.
Mert mindenki csak annyit kap, amit előbb megtanult odaadni másoknak.
€$@ß@
2011. szeptember 12., hétfő
Szeretem mert szeretem...
Szeretem a mosolyt, mi ajkadon ébred, ha rám nézel.
Ölelő karod izzó, lázzal telt melegét.
A csillogó fényt, mit arcodra fest a boldogság…
Csókod ízét, mit édessé tesz az ébredő vágy.
Szeretem a szemed, haragos méregzöld tekintetét…
S vitáink után, az édes kibékülést.
Szeretem a napot, az árnyat, a lombtalan fákat…
A viharos szelet, a jéghideg esőcseppeket.
A melletted ébredő álmot, az általad teremtett világot…
A Bennünk lüktető szerelmet.
€$@ß@
2011. szeptember 11., vasárnap
Valami hiányzik...
Nem azok az emberek hiányoznak, akiket szeretünk.
Az a darabka hiányzik Önmagunkból...
Amit magukkal vittek..!
€$@ß@
De Ember vagyok..!
Közel sem vagyok tökéletes.
Hibáztam és hibázom.
Adtam már sok mosolyt és könnyet is...
Csalódtam és okoztam csalódást.
Sokszor hittem annak akinek, vagy amiben nem kellett volna...
S elfordultam attól akiben, vagy amiben hinnem kellett volna.
Szerettem és gyűlöltem néha meggondolatlanul.
Vártam mikor már nem kellett volna, és kapkodtam...
Mikor még várnom kellett volna.
Voltam már túl türelmes, de ijesztően türelmetlen is...
Néha önző, vagy túl megalkuvó…
De Ember vagyok..!
€$@ß@
2011. szeptember 8., csütörtök
Őrangyal az, aki közbeavatkozik, és megóv..!
Úgy érzem, magam vagyok sorsom kovácsa...
S hogy végzetem, befolyásolhatom.
De valóban tőlem függ, hogy mikor szárnyalok, vagy mikor zuhanok..?
Vagy egy felsőbb hatalom irányít...?
Az evolúció vezet kézenfogva..?
Esetleg a tudomány mutatja az irányt..?
Vagy egy őrangyal az, aki közbeavatkozik, és megóv..?
Hiába is kérkednék, az Én szomorú kiváltságom is...
Én sem vagyok képes megszabni életemnek útját.
Annyit tehetek, hogy megállok, amikor a végzet szólít...
Remélve, lesz elég bátorságom válaszolni.
€$@ß@
2011. augusztus 30., kedd
Rakoncátlan szív...
A szerelem érzése...
Hiába is próbálná bárki kétségbe vonni...
Egyszerűen, mindenkinek jó...
De sajnos túl kevés embernek adatik meg az a "bizonyos" kitartás.
Mert igenis, a szerelemnek, ha elér...
Végzetesnek kell lennie.
Mert ha igazi..!
Többé nem szabadulhatunk belőle.
Ha mégis..!
Akkor az nem szerelem volt.
2011. augusztus 29., hétfő
Ez így igaz...
Nem vagy cicababa, köpsz a világra...
Tojsz a pénzre, s a kétszínű libákra.
Nem vagy elkényeztetett, bár megvan mindened...
Nem vagy bunkó, de ha kell, megteszed.
Van aki lenéz, van, aki utál...
De nem is akarsz megfelelni már.
A Te világodba csak az fér bele...
Aki melletted áll.
Aki elfordul, menjen...
Neked nem kell...
Ha nem is mindenki kedvel...
Körülötted úgyis kerek a világ.
€$@ß@
2011. augusztus 21., vasárnap
Mert Te Velem vagy, s Én Veled...
Honnan ered vajon a késztetés, a vágy, hogy megfejtsem az élet nagy titkait...
Amikor még a legegyszerűbb kérdésekre se tudom a választ.
Miért vagyok itt..?
Mi a lélek..?
Miért álmodok..?
Okosabb lenne talán, ha nem kérdezném..
Nem kutatnám...
Nem sóvárognék...
De a természetem nem ilyen, sem a szívem.
Nem ezért vagyok itt.
Mégis harcolok a változásért, hogy megváltoztassam a világot...
S hogy álmodozhassak a reményről.
Sokáig nem tudván biztosan, kivel találkozom utam során...
Ki fogja majd a kezem...
Ki érinti meg a szívem...
S osztja meg a próbálkozás fájdalmait.
Oly sok küzdelem folyik a szándékért, a célért.
S végül, csak Egymásban találjuk, meg ezt.
A természetfeletti események közös élményét.
S az evilágiét.
Minden ember alapvető vágya, hogy rokonlélekre leljen.
Hogy kapcsolatba kerüljön Valakivel.
S hogy így a szíve mélyén tudja...
Nincs egyedül.
Mert Te Velem vagy, s Én Veled...
Kedvesem...
€$@ß@
Csak szeress...
Csak szeress...
De, ne kérdezd, hogy miért...
Ha nem Magamért, hát Magadért...
A jövőnkért, egy napunkért...
Azért a tündöklő mosolyért...
Mit ízlelhet az ajkam...
Ennyiért..!
Ki, vagy Mi vagy Te, mit gondolsz..?
Az, mit a szív, mit az agy...
S mit a szemed kintről kölcsönbe kap..!
Ne félj kinyílni...
Szabadabb leszel, csak...
Minden porcikáddal gazdagabb...
De nem csak Velem...
A világgal..!
€$@ß@
A változás szele...
Amikor a változás szelei fújtak...
A kétkedők, falakat húztak föl...
De Én az optimizmusomnak köszönhetően, vitorlát.
€$@ß@
2011. augusztus 16., kedd
Ismersz..?
Mielőtt elítélsz...
Vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat.
Járd végig a múltamat...
Érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet...
Tedd meg a lépéseket, amelyeket Én megtettem...
S botladozz meg minden kövön, amelyen Én megbotlottam...
De mindegyik botlás után állj fel és menj tovább...
Úgy ahogy Én tettem.
Csakis ezután ítélkezhetsz Rólam, Felettem.
Akkor mondhatod, hogy ismersz..!
Ismersz..?
€$@ß@
Ha megkérdeznél...
Ha megkérdeznél...
Azt mondanám...
Csak Téged szeretlek..!
Ahogy begombolod a kabátod, s vitatkozol Velem...
Ahogy a nyakamba bújsz, s könnyeid végigfolynak melleden...
Mert szeretsz, s Én szeretlek..!
Ha megkérdeznél...
Azt mondanám...
A kezedet szeretem...
A tenyeremen állva, szédülsz hirtelen...
Markom bezárul, vonásaimba ágyazva alszol védtelen...
Mert megóvsz, s Én megóvlak...
Ha megkérdeznéd...
Azt mondanám...
A szemeidet figyelem...
Ahogy arcom elsuhan benne, egy szombat reggelen...
Ahogy fáradtan, lecsukódik Benned a világ minden éjjelen...
Mert benne élsz, s Én Benne élek..!
Ha megkérdeznéd...
Azt mondanám...
Néha, túl bonyolult vagy Nekem...
A hangodba bújva, egy pillanatnyi csend terem...
Megnyugszom, nem akarok más ember lenni...
Mert bennem élsz, s Én Benned élhetek.
Ha megkérdeznéd...
Azt mondanám...
Nem kérdezel sosem...
Mert szeretsz... Ahogyan Én szeretlek...
Mert megóvsz... Ahogy Én is óvlak...
Mert hiszel Bennem...
Ahogy még Én sem hiszek.
€$@ß@
2011. augusztus 11., csütörtök
Jónak lenni...
Egyáltalán mi az, hogy "jónak lenni"..?
Ki az, aki kimondhatja erről a végső szót..?
Ki állítja fel az irányelveket..?
Ki alkotja meg a szabályokat..?
Bizony mondom...
Mi, saját magunk szabjuk meg a szabályokat...
Mi magunk állítjuk fel az irányelveket...
S mi Magunk döntjük el, jól cselekedtünk-e...
Vagy jól cselekszünk-e.
Mi vagyunk az egyetlenek, aki eldönthetik...
Kik és Mik vagyunk valójában, s Kik és Mik akarunk lenni.
Mint ahogy ítéletet is csak Magunk alkothatunk Magunkról.
€$@ß@
2011. augusztus 10., szerda
A Te utad az Én utam...
Kedvesem...
A világ tágas, s ha körülnézel, minden zuga tele van fájdalommal...
De szerencsére, örömmel is.
Az előbbi tart minket a növekedés ösvényén...
Míg a második, segít elviselni az utat.
€$@ß@
Mint Én...
Ha elszántad rá magad, csak úgy teheted, mint Én...
De azt tudnod kell...
A holnap nem ígéret, csupán egy esély..!
€$@ß@
Ébresztő....
Ha azt akarjátok, hogy ti álmotok is valósággá váljon...
Semmi mást nem kell tenni...
Csak felébredni..!
S nem pedig álmodozni tovább és tovább.
€$@ß@
2011. július 31., vasárnap
Dórának...
Ahhoz, hogy megtaláld az igazi boldogságot...
Előbb magadban, magaddal kell békét kötnöd...
Mert a lélek békéje nélkül, nincs boldogság.
2011. július 30., szombat
2011. július 28., csütörtök
Szabolcs, a neved kötelez......
Kisfiam, Szabolcs..!
Mert Nekem mindig is az maradsz..!
Én tudom, s remélem Te is...
Nomen est Omen..!
Vagyis…
A név kötelez..!
Mint ahogy az Én nevem, úgy a Te Neved is előjel…
Hűen tükrözi személyiségedet és a sorsodat, amit kirótt Neked az élet.
Megmutatom, mit tartogat Neked a sors, neved betűinek jelentése alapján…
Kezdjük is az első betűvel...
"S" Bölcsességet, ősiséget, csábítást, érzékiséget...
Egy fajta hullámzást, lüktetést mutat.
A szélsőségek embere az, akinek nevében az "S" gyakran szerepel.
De ezt nem kell feltétlenül rossz értelemben értelmezni.
(Sasvári Sándor például zenész, színész, lovas, üzletember.
Egy igazán sokoldalú személyiség.)
"Z" Az őszinteség, a nyitottság, betűje...
Mutatja a verbális képességeket a törekvést a jó kommunikációra.
"A" A házad védelmezője, amit a betű formája is mutat.
A védelmet, a tested is jelképezi.
Ha leírod, figyelj, hogy mindkét "lába" a földet érje...
Kívánom, mindig biztos védelmet nyújtson neked ez a ház.
"B" A házasság betűje, a kapcsolatoké, az érzéseké, a szerelemé.
A "B" a birtoklást is jelöli...
Ahogy a betű hasa öleli a világot, a tárgyakat vagy a partnert.
(Gondolj csak Barbie-babára...
Aki földi javainak tömegével a fogyasztói társadalom női ideálja lett!)
"O" A kör, a teljesség, a karikagyűrű jelképe, a házasságban, a munkában...
Vagy bármilyen cselekedetben.
De lehet, bezártságra utaló jelentése is.
A végtelen kör, mely fogva tart, ugyanakkor lehetőségekhez juttat.
"L" Az intellektus, egy fajta szellemi kényelmesség betűje…
Olyasvalakit jelöl, aki a tudásával szerzi meg a javait, kényelmét...
"C" Női jelkép, a "cica farka", nyitottság, szeszélyesség, változékonyság...
A Hold analógiája mivel egy félholdra is hasonlít.
Nyitottságot mutat, nőiességet, befogadást.
"S" Leírhatnám mégegyszer, mivel ezzel kezdődött a neved...
De inkább olvasd el ezt a három jótanácsot...
1. A kezdőbetűk duplán számítanak...
Vagyis erősebben nyomnak a latban.
2. A dupla betűk nyomatékot kapnak.
Nem csak akkor, ha egymás mellett állnak...
Hanem akkor is, ha azonos név tagban kétszer szerepelnek.
Mint ahogy a Te nevedben, két dupla betű is szerepel.
3. A beceneved érdemes lehet külön is megvizsgálni, értelmezni...
Ez mutatja meg választott éned, küldetésed.
@P@
2011. július 24., vasárnap
Fától az erdőt...
Gyakran azért nem találtok a hercegre, vagy a hercegnőre a fehér lován...
Mert a lovat figyelitek, s nem a lovast.
€$@ß@
2011. július 19., kedd
2011. július 18., hétfő
Valaki...
Néha úgy érzem, valaki sakkozik az égben...
Velem..!
De nem Én ülök vele szemben...
Mert Én a sakktábla egyik figurája vagyok.
Kiszolgáltatott szerepnek tűnik.
Olykor, lázadozom ellene.
Pedig valójában, társasjátékot játszunk.
De nem ő dobálja a kockát, hogy mennyit lépjek előre a játéklapon...
Hanem Én.
Rám bízza a játék mámorát.
Igaza volt Einsteinnek...
"Isten (már ha létezik) nem kockázik a világgal.
Csak figyel...
S talán, reménykedik...
€$@ß@
2011. július 17., vasárnap
Igen vagy nem...
Tenni, vagy nem tenni..?
Merni, vagy nem merni..?
A legtöbb ember nemmel szavaz akár bátornak tartja magát, akár nem.
A bizonytalanság és a kudarc lehetősége nagyon rémiszt?
Az emberek zöme inkább a boldogtalanságot választja...
Mint a bizonytalanságot.
€$@ß@
Szükségem van rád...
Van egy gyönyörű mondatunk…
„Szükségem van rád.”
De hogyan?
S miért?
Pedig a válasz egyszerű...
Azért, mert vagy, létezel, élsz.
Mert megnyugtató érzés számomra a létezésed.
Nem lehet megmagyarázni, hogy miért.
De nem is kell.
Önzés ez..?
Egy picit, talán az.
Azért van szükségem Rád, mert a bennem lévő szeretetnek van szüksége Rád.
Téged választott, Téged akar szeretni.
Neked akar adni minden szépet és jót, amit addig összegyűjtött.
S mikor ez megtörténik, ez számomra mindennél több.
Valóban, ebben van némi önzés, hiszen mindez, engem (is) boldoggá tesz.
Ha Te boldog vagy, Én is az vagyok.
Ám ha Te is ugyanezt éled meg, akkor már nem önzés...
Akkor valóban igazzá, tisztává, önzetlenné válik a mondat.
S elhihetitek, létezik ez a mondat.
€$@ß@
A szeretet vaksága...
Attól még lehetsz hűséges, ha elszöksz valakitől...
Vagy ha ha odafutsz valakihez.
A hűség nem is igazán erény, inkább csak a szeretet vaksága...
S ez elöl nincs menekvés.
Előbb vagy utóbb ez a fajta hűség mindenkit utolér.
Ezért kell nagyon alaposan meggondolni mire is esküszünk...
Mert minden, ami hűséggel kezdődik árulással ér véget.
€$@ß@
2011. július 14., csütörtök
Ami nem öl meg, az megerősít...
A türelem az, ami a legértékesebb dolgokhoz szükséges.
Kivárni egy rózsa nyílását.
Megvárni egy gondolat szavakká érését.
Megalkotni egy sejtelmes mosolyt rejtő képet.
Rímbe foglalni a gondolataimat, ami csak hozzád repít.
Mind-mind türelem, idő, kitartás.
S ami a legfontosabb...
Hit.
Hit a szerelemben, a szépségben, a csodában.
Hit a türelem gyümölcsében.
Mert a türelem a legszebb gyümölcsöt termi...
Azt, amire vágyunk.
Lehet az akár egy rózsa, egy mondat, egy mosoly, egy dallam…
Te Kedvesem.
Akire oly sokáig vártam...
S vágyom mind a mai napig, minden pillanatban.
Türelemmel.
€$@ß@
Ami elmúlt...
A múlt felhánytorgatása...
A legjobb módja annak, hogy tönkretegyük a jövőt.
Mert az egyik a másikra épül.
Azt, ami elmúlt, tökéletesen el kell temetnünk...
S be kell ültetnünk a vezeklés virágaival.
€$@ß@
2011. július 12., kedd
Kedvesem...
Van egy szó…
Egy gyönyörű szó.
"Kedvesem"
Mennyi gyengédség, meghittség, intimitás...
Mennyi szeretet lakozik ebben a bájos szóban.
S mennyi-mennyi érzelem...
Ezt a szót az emberek nagy többsége, már nagyon ritkán használja.
Legalábbis, ha komolyan...
A benne lakozó érzelemnek megfelelően akarjuk kimondani.
Mert ezt a szót, csak egyetlen embernek mondhatjuk.
A Kedvesünknek.
Annak, aki szívünk számára a legkedvesebb.
Aki a szívünkben él.
Nem szerető, nem barát vagy barátnő, nem partner.
Hanem Társ.
Az egyetlen.
A legkedvesebb.
Én ezért is mondom nap mint nap Neked...
Kedvesem.
€$@ß@
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)