Nehogy...

Fiatalon attól félünk, nehogy ostobának nézzenek...

Felnőtt fejjel pedig attól, nehogy tényleg azok legyünk.

                                 €$@ß@

:)

Szivárványba mártom ecsetem...

S azzal festem ki a lelkedet.

                                             €$@ß@

Amilyen igazából...

Mikor az ember visszanéz magára...

Milyen is volt régebben...
Azt veszi észre, hogy két emberré vált.
Az egyik az mélyen benne él...

Amilyennek lennie kéne.

A másik meg...

Amilyen igazából.

                    €$@ß@

Magyar vagyok...

Magyar vagyok...
Legszebb ország hazám, az öt világrész nagy terűletén.

Egy kis világ maga...
Nincs annyi szám, ahány a szépség gazdag kebelén.

Van rajta bérc...
Amely tekintetet vét a Kaszpi-tenger habjain is túl.

És rónasága...
Mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok...
Természetem komoly, mint hegedűink első hangjai.

Ajkamra fel-felröppen a mosoly...
De nevetésem ritkán hallani.

Ha az öröm, legjobban festi képem...
Magas kedvemben sírva fakadok.

De arcom, víg a bánat idejében...
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok...
Büszkén tekintek át a multnak tengerén.

Ahol szemem egekbe nyúló kősziklákat lát...
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.

Európa színpadán mi is játszottunk...
S nem mienk volt a legkisebb szerep.

Ugy rettegé a föld kirántott kardunk...
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok... Mi mostan a Magyar..?
Holt dicsőség halvány kisértete.

Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar...
Ha vert az óra odva mélyibe.

Hogy hallgatunk...
A második szomszédig alig hogy küldjük életünk neszét.

S saját testvérink...
Kik reánk készítik a gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok...
S arcom szégyenben ég, szégyenlenem kell, hogy Magyar vagyok.

Itt minálunk nem is hajnallik még...
Holott máshol már a nap úgy ragyog.

De semmi kincsért s hírért a világon...
El nem hagynám én szűlőföldemet.

Mert szeretem, hőn szeretem, imádom...
Gyalázatában is nemzetemet..!

Kincsem...

A Kincsünk, csak úgy tarthatjuk a markunkban..

Mintha vizet tartanánk.

Mert ha megszorítjuk eltűnik...

Ha kisajátítjuk, tönkretesszük.

Szabadon kell tartanunk, s örökre a Mienk marad.

                          €$@ß@

De, van ám...

Ne egy arcból ítélj, egy fénykép alapján...
Csak a szíved mutatja meg, ki is vagy igazán.

Fontold meg jól, mit és miért teszel...
Mert van kinek öröm, hogy létezel.

                           €$@ß@

Igazán...

Szeretlek...

Igazán.

Mert Benned a valóság az álmaimmal egyesült.

                                   €$@ß@

Én, Én vagyok...

Nem keverendő össze a személyiségem a viselkedésemmel.

A személyiségem, Én vagyok...
A viselkedésem pedig attól függ, ki hogyan áll hozzám.

                                             €$@ß@

Csak a most számít...

Ott vagyunk, ahová gondolataink hoztak...

S holnap ott leszünk, ahová gondolataink vinni fognak.

                              €$@ß@

A lelkemmel kerestelek...

Minden pillanatban téged kerestelek.
A lelkemmel kerestelek...

Mert szükségem volt-van a mosolyodra, az érintésedre...

A szemeidben fénylő tűzre.

A szívem fele nálad van, s míg a másik fele nem volt velem...

Nem lehettem egész.

                                   €$@ß@

AAAA..?

Az élet nem arról szól, hogy folyton-folyvást jó lapokat osztanak.
Hanem, mikor rossz lapot kapunk...

Jól játsszuk e ki.

                                          €$@ß@

Születésnapodra...

Azért még ne szakítsd szanaszét magad ma...
Azért még ne legyél malac, és ha lehet, ritkán tapadj rá a pohárra...

A részeg a részeg előtt sem szép.

Azért még ne legyél beszívva az évek is úgy szállnak, mint a füst...
Alig fújod ki, már jön is a vége...

Az élet még tisztán is nagyokat üt.

Ne feledd ma se, csak az múlik bárhol, amit nem őriz meg bent a szív...
Lehet, hogy születsz, de te sohasem halsz meg...

A múlt csak az ami, búcsút int.

De mi itt vagyunk…

Áldott Születésnapot kívánunk.

Rohannak az évek, de Te Boldog és Gyönyörű legyél...
Engedd el a tegnapot, mert ott a holnap, hogyha mindent újra kezdenél.
Le is éghet a gyertya, meg az összes év ki van rúgva...
S, ne feledd...

Nem biztos mindig, hogy a könnyű, néha csak a nehéz út ad épülést.

Azért még ne üsd ki magadat, az agyad ma...
Azért még ne legyél bohóc, és ha lehet, csak óvatosan karolj másba...

S dúdold, mert most jön a legjobb rész...

Azért még ne legyél lehúzva, aki barát az jön soha nem hagy el...
Legyen háború, vagy akár béke nem változik, mindig ugyanúgy kezel.
De te adj ma is piros lapot a gondnak a valutahitel meg a karrier...
Le van ejtve mind és megy a pokolba, a bölcsnek az Isten az otthona.
De amíg itt vagyunk…

Áldott Születésnapot kívánunk.

 

Mint minden csoda az életben...

A világ legnagyobb titkát írhatnám most le...

Ha tudnám, hogyan születik meg a szeretet..?
De nem tudom.

Addig maradjon, mint minden csoda az életben...

Magyarázkodás nélkül, érthetetlenül...

                                     €$@ß@

A szeretet, erre nem képes...

Bőlcsnek tartod, érzed magad...

Mert tudsz elnézni, elfogadni, megbocsátani.

Tudod azt is...

A poklát mindenkinek magának kell megjárnia.

Ettől megóvni semmiféle szeretet nem képes.

                                 €$@ß@

A világnak csak egy ember vagy, de Nekem a világ Te vagy...

Csak egy perc az életből, csak egy hang a szívemből...
Érzed-e mi minden múlik, hetvenkét szívdobbanással.

Egy a csenddel fogy el, egy a viszhangnak felel...
Ahogy a gleccser jege beleroppan az óceánba.

Egy szökik az égbe, ebben csillag fénye rebben...
Egy pedig a lánggal lobban el, homály issza fel.

Beledöbben a szív, de ne félj...
A világnak csak egy ember vagy, de Nekem a világ Te vagy.

Nézd, felhők köde gomolyog ma a szívemen át...
Ölelj csak át, Veled vagyok vigyázni rád.

S Én félek hova sodor engem el így a világ...
Ölelj csak át a pillanat dobog tovább.

Hát bármi vár...
Engedj belemenekülni az ölelésbe már.

Ölelj csak át, Veled vagyok vigyázni rád...
Csak bújj hozzám és vitorlázz át velem az éjszakán.

Ez a dobbanás egy szó, a végső élettől búcsúzó...
Ebben az dobban, ahogyan a gyermek rezzen az ultrahangban.

Egy a földdel megremeg, egyet a zápor eltemet...
Mikor a cseppek elmossák a nevemet, amit a homokba rajzoltál.

Egy a mozdulatban szól, egy pedig elkísér...
Ahogy a testünk lassan elhajózik egy álom felé.

Beledöbben a szív, de ne félj...
A világnak csak egy ember vagy, de Nekem a világ Te vagy.

Nézd, felhők köde gomolyog ma a szívemen át...
Ölelj csak át, Veled vagyok vigyázni rád.

S Én félek hova sodor engem el így a világ...
Ölelj csak át a pillanat dobog tovább.

Hát bármi vár...
Engedj belemenekülni az ölelésbe már...

Ölelj csak át, Veled vagyok vigyázni rád.
Csak bújj hozzám és vitorlázz át velem az éjszakán.

Perc múlhat el, nap bújhat el, szél fújhat el...
Veled akkor is ott leszek Én.

Tó tűnhet el, hegy dőlhet el, test törhet el...
Veled akkor is ott leszek Én.

                            (****)

Te vagy az életem...

Volt idő, hogy nem voltál...
Úgy éreztem minden ébredés, már oly nehéz.
Vártam azt, hogy eljössz majd...
S megtalálod szívem ajtaját, amin úgy lépsz át.

Mint az égen fénylő napsugár, mint egy álom mely valóra vált.

Te vagy az életem...
Hagyd, hogy ez így legyen...

Nem kérek semmi mást, csak úgy szeress, mint még senki mást.

Számoltam a perceket...
Jól tudtam egyszer velem leszel, enyém leszel.
Annyi álom elkisért...
Mindíg ott voltál a szívemben, a lelkemben.

S látod eljött már a pillanat, most már nincsen nálad fontosabb.

Te vagy az életem...
Hagyd hogy ez így legyen.

Nem kérek semmi mást, csak úgy szeress, mint még senki mást.

Mondd azt, hogy örökké tart...
Most már nincsen ki elválaszthat.

Kérlek szoríts most erősen ne hagyd, hogy elvesszen a tűz ami kettőnkért ég.

Te vagy az életem...
Hagyd hogy ez így legyen.

Nem kérek semmi mást, csak úgy szeress, mint még senki mást.

Senki más...

Lelkesedj...

Nem a gazdagság tesz boldoggá minket…
A kényelem és a komfort nem tartozéka a boldogságnak.

Ha valóban boldogok szeretnénk lenni…
Csupán arra van szükségünk, hogy lelkesedni tudjunk valamiért.

                               €$@ß@

Jó veled...

Ha néhanapján összezördülünk…
Az nem azt jelenti, hogy nem szeretjük egymást...

Hanem, hogy fontosak vagyunk egymás számára.

Hiszen, miért is idegesítenénk magunkat olyasvalakin...
Aki nem érdekel...

                                                €$@ß@

Én emlékszem..!

Nem érdekel, hogyan és miért jöttél az életembe...

Az volt a fontos, hogy jöttél.

Nem arra kell emlékezni, mi mindenben vétkeztünk...

Hanem arra, mit tettünk helyesen.

Emlékszel..?
Én emlékszem..!

Te adtál értelmet az életemnek...

Mert különlegessé tetted.

                                 €$@ß@



Egyszerűen, csak van...

Elfogadtad a szeretetem...

S átadtad nekem azt, ami Benned lakozott...

Egy olyan szeretetet, amelynek nincs neve, nincs magyarázata.
Mint ahogy a folyó sem tudja megmagyarázni...
Miért pont arra tart, csak folyik előre.

Egy olyan szeretetet, amely nem kér és nem ad semmit cserébe...

Csak van.

                                €$@ß@