Ha rászolgáltunk...

Életünk legszebb, legfurcsább dolgait, nem érinthetjük a kezünkkel…

Csupán a lelkünkkel.

Mivel, Ők érintenek meg minket…

De csak akkor, ha kiérdemeltük, ha rászolgáltunk.

                                            €$@ß@

Átölelve...

Kedvesem...

Megfigyeltem az alvási szokásaidat.

Mikor a hasaddal lefele fekszel le aludni…
Jóízűeket alszol, úgy mint aki szeret nagyokat aludni.

Mikor többnyire a hátadon fekve töltöd az éjszakát…
Nyugtalanul telnek az éjszakáid, mint aki álmában is gondolkodik.

Viszont amikor az oldaladon fekszel le…
Te is arra vársz, amire Én, hogy hátulról átöleljelek.

                                                €$@ß@

Azt, és csak is azt...

Azt, és csak is azt szeretjük igazán...

Akiben az álmunk a valósággal egyesül...

                         €$@ß@

Boldog Névnapot kívánok Neked..!

Ez a nap, sokaknak olyan mint a többi...
De az emléke, a holnap poharát tölti.
Bár a holnap, most még csak álomvilág...

Ám a pillanat itt van, mosollyal figyel Reád.

Hogy legyen erőd, legyen hited...
Amíg utadon terhedet viszed.
S tudj nevetni, játszani örömmel...

Mert a holnap, Neked szeretni jön majd el.

Napnak sugarával, záporral, szivárvánnyal...
Szívedben tűzzel, kertedben száz virággal.

Mert van aki szeret...

Mindig ott lesz Veled.

Boldog Névnapot kívánok Neked..!

 

                              €$@ß@

Lélekben és pőrén...

Mi virágot ültetünk unalmas konyhakertünkbe...

S hiába is mondanák mások...
"Az nem odavaló, mit képzelnek ezek”
Nem érdekelnek, földhöz bilincselni próbálók gúnyos köpködései...

Felszállunk úgyis, lélekben és pőrén...

Mezítelen lebegtetve önmagunk a világ elvárásai felett…

                                    €$@ß@

Az ötödik elem...

Szeretlek...

Mint a folyó…
Simogató habjaiddal, kövön csobbanó.

Mint a szél…
Kérges tenyeremmel, koronád borzoló.

Mint a föld…
Ízekre szaggatva, érzem merre lépsz.

Mint a tűz…
Hamuvá perzseled, testem szövetét.

Mint a lélek…
Nem tudni, mettől vagy Te, s Én meddig érek.

                                   €$@ß@

Előbb belül...

A harmóniát, előbb teremtsd meg magadban...
S csak utána próbálkozz, magad körül megteremteni.

                      €$@ß@

Nehogy...

Fiatalon attól félünk, nehogy ostobának nézzenek...

Felnőtt fejjel pedig attól, nehogy tényleg azok legyünk.

                                 €$@ß@

:)

Szivárványba mártom ecsetem...

S azzal festem ki a lelkedet.

                                             €$@ß@

Amilyen igazából...

Mikor az ember visszanéz magára...

Milyen is volt régebben...
Azt veszi észre, hogy két emberré vált.
Az egyik az mélyen benne él...

Amilyennek lennie kéne.

A másik meg...

Amilyen igazából.

                    €$@ß@

Magyar vagyok...

Magyar vagyok...
Legszebb ország hazám, az öt világrész nagy terűletén.

Egy kis világ maga...
Nincs annyi szám, ahány a szépség gazdag kebelén.

Van rajta bérc...
Amely tekintetet vét a Kaszpi-tenger habjain is túl.

És rónasága...
Mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok...
Természetem komoly, mint hegedűink első hangjai.

Ajkamra fel-felröppen a mosoly...
De nevetésem ritkán hallani.

Ha az öröm, legjobban festi képem...
Magas kedvemben sírva fakadok.

De arcom, víg a bánat idejében...
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok...
Büszkén tekintek át a multnak tengerén.

Ahol szemem egekbe nyúló kősziklákat lát...
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.

Európa színpadán mi is játszottunk...
S nem mienk volt a legkisebb szerep.

Ugy rettegé a föld kirántott kardunk...
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok... Mi mostan a Magyar..?
Holt dicsőség halvány kisértete.

Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar...
Ha vert az óra odva mélyibe.

Hogy hallgatunk...
A második szomszédig alig hogy küldjük életünk neszét.

S saját testvérink...
Kik reánk készítik a gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok...
S arcom szégyenben ég, szégyenlenem kell, hogy Magyar vagyok.

Itt minálunk nem is hajnallik még...
Holott máshol már a nap úgy ragyog.

De semmi kincsért s hírért a világon...
El nem hagynám én szűlőföldemet.

Mert szeretem, hőn szeretem, imádom...
Gyalázatában is nemzetemet..!

Kincsem...

A Kincsünk, csak úgy tarthatjuk a markunkban..

Mintha vizet tartanánk.

Mert ha megszorítjuk eltűnik...

Ha kisajátítjuk, tönkretesszük.

Szabadon kell tartanunk, s örökre a Mienk marad.

                          €$@ß@

De, van ám...

Ne egy arcból ítélj, egy fénykép alapján...
Csak a szíved mutatja meg, ki is vagy igazán.

Fontold meg jól, mit és miért teszel...
Mert van kinek öröm, hogy létezel.

                           €$@ß@

Igazán...

Szeretlek...

Igazán.

Mert Benned a valóság az álmaimmal egyesült.

                                   €$@ß@

Én, Én vagyok...

Nem keverendő össze a személyiségem a viselkedésemmel.

A személyiségem, Én vagyok...
A viselkedésem pedig attól függ, ki hogyan áll hozzám.

                                             €$@ß@

Csak a most számít...

Ott vagyunk, ahová gondolataink hoztak...

S holnap ott leszünk, ahová gondolataink vinni fognak.

                              €$@ß@

A lelkemmel kerestelek...

Minden pillanatban téged kerestelek.
A lelkemmel kerestelek...

Mert szükségem volt-van a mosolyodra, az érintésedre...

A szemeidben fénylő tűzre.

A szívem fele nálad van, s míg a másik fele nem volt velem...

Nem lehettem egész.

                                   €$@ß@

AAAA..?

Az élet nem arról szól, hogy folyton-folyvást jó lapokat osztanak.
Hanem, mikor rossz lapot kapunk...

Jól játsszuk e ki.

                                          €$@ß@

Születésnapodra...

Azért még ne szakítsd szanaszét magad ma...
Azért még ne legyél malac, és ha lehet, ritkán tapadj rá a pohárra...

A részeg a részeg előtt sem szép.

Azért még ne legyél beszívva az évek is úgy szállnak, mint a füst...
Alig fújod ki, már jön is a vége...

Az élet még tisztán is nagyokat üt.

Ne feledd ma se, csak az múlik bárhol, amit nem őriz meg bent a szív...
Lehet, hogy születsz, de te sohasem halsz meg...

A múlt csak az ami, búcsút int.

De mi itt vagyunk…

Áldott Születésnapot kívánunk.

Rohannak az évek, de Te Boldog és Gyönyörű legyél...
Engedd el a tegnapot, mert ott a holnap, hogyha mindent újra kezdenél.
Le is éghet a gyertya, meg az összes év ki van rúgva...
S, ne feledd...

Nem biztos mindig, hogy a könnyű, néha csak a nehéz út ad épülést.

Azért még ne üsd ki magadat, az agyad ma...
Azért még ne legyél bohóc, és ha lehet, csak óvatosan karolj másba...

S dúdold, mert most jön a legjobb rész...

Azért még ne legyél lehúzva, aki barát az jön soha nem hagy el...
Legyen háború, vagy akár béke nem változik, mindig ugyanúgy kezel.
De te adj ma is piros lapot a gondnak a valutahitel meg a karrier...
Le van ejtve mind és megy a pokolba, a bölcsnek az Isten az otthona.
De amíg itt vagyunk…

Áldott Születésnapot kívánunk.

 

Mint minden csoda az életben...

A világ legnagyobb titkát írhatnám most le...

Ha tudnám, hogyan születik meg a szeretet..?
De nem tudom.

Addig maradjon, mint minden csoda az életben...

Magyarázkodás nélkül, érthetetlenül...

                                     €$@ß@