2017. július 25., kedd

Szerelem nulladik látásra..?









Az ismerkedés régebben szemezéssel kezdődött a házibulin...
Napjainkban...

Megböknek a Facebookon...

A táncparkettet felváltotta a chat room...
Az én időmben, még a fiú felkérte táncolni a lányt...
Manapság, ha egy pasi meg akar ismerkedni egy nővel...
Nem megszólítja...

Hanem, képet küld neki a farkáról...

Persze a kiváltó ok nem a lopott pillantás...
Hanem a tükör előtt készített erotikus fotó...
Vagy a mély dekoltázs...
Nem ez a baj…
Sokkal inkább az, hogy ebben a selfie orentált világban
Az igazi életünk az lett...

Amit nem élünk...

                                                               €$@ß@

Július 25. időn kívüli nap...





Ez az év is teli érdekes és furcsa napokkal, bolygóegyüttállással, meglepő napokkal.
Július 25-én is egy ritkaságnak lehetünk tanúi.
A Maja naptár egyik különlegességéről van szó.
A majáknál az év (13 holdhónap) első napja:
Július 26-a.
Az ezt megelőző év pedig július 24-ével zárul.
Így a két nap közötti nap, július 25-e egy úgynevezett “időn- és téren kívüli”, vagy “mátrix” nap.
Ez egy nagyon egyedi nap és hihetetlenül erős spirituális energiák szabadulnak fel ilyenkor.
Ezen a napon alkalmunk van arra, hogy megszabaduljunk azoktól a tévképzetektől, melyet a karmánk tükörként tart elénk.
Saját magunk helyét, a világban elfoglalt helyünket megtalálhatjuk, levethetjük gátlásainkat, melyek akadályoznak a célunk elérésében.
Az energiák segítségével új terveket szőhetünk.
Ez a nap tökéletes a kreativitásunk megélésére, és rengeteg új inspiráció érhet bennünket.
Ezen a napon nemcsak az egyedi, egyéni érdekek érvényesülnek.
Az összefogás, a kollektív szintek megélésére is lehetőség van.
Ez leginkább a szociális érzékenységünk megnövekedésének megnyilvánulásával járhat, mely a világ jobbítására is”bevethető”.
Érzékenyebben, befogadóbbak, megértőbbek lehetünk.
Hogyan éld meg ezt a különleges napot
Az Időn Kívüli Nap a Galaktikus Szabadság Napja:
Ilyenkor mindenki számára megadatik a lehetőség, hogy szabaddá váljon gondolatai korlátaitól!
Hogyan tudsz aktívan tenni azért, hogy kihasználd e nap energiáit és kilépj  korlátaid közül, hogy letedd a múlt terheit és a jövőtől való félelmeidet?
A következők segíthetnek:
Tisztítsd meg a szíved minden negatív érzéstől: az irigységtől, rosszindulattól, bosszúvágytól.
Ha másnak rossz, neked nem lesz jobb!
Viszont negatív tetteid és érzéseid folyamatosan visszahúznak, így energiát vesztesz és a pozitív dolgok is elkerülnek.
Békülj ki haragosoddal, engeszteld ki azt, akit megbántottál!
Lehetőséged szerint segíts a rászorultakon.
Álmodd meg a jövőd, gondold el, hogyan szeretnél élni! 
Relaxálj, meditálj, tiszta szívvel gondolj a terveidre, álmaidra.
Félelem nélkül.
-Ez az éjjel lehetőséget ad számodra arra, hogy kommunikálj a szellemvilággal, a felsőbb létezőkkel.
Nem kell konkrét kérdéseket feltenned, elég, ha csak átadod magad a pillanatnak...
-Mivel ez a nap “időn kívüli”, a “most“-ot megtapasztalhatod segítségével...
Ennek a megélése a legfontosabb, de egyben legnehezebb feladat is...
Most élvezd a mostot...


2017. július 16., vasárnap

Légy Őnmagad...







Mosolyogj...
Ragyogj...
Bárhova mész, bárkivel is állsz szemben...

Ne fogd magad vissza...

Ha felkel a nap, üdvözölj mindenkit hangosan...
Hallasd a hangod, törd meg a csendet...
Mint ahogy Nekem...
Neked se legyen a 

Jó reggelt...

Csak egy kötelező köszönés...
Kívánd szívből...

Úgy, ahogy Én...

Vigyél életet, ahová csak betérsz...
Rázd meg az embereket...
Rázd meg őket soha nem nyugvó energiáddal...
Hiteddel és optimizmusoddal...
Tedd félre a rosszat, győzd le jóval...
Adj reményt...
Libbenj, sugárzod az erőt...

Mutasd meg, hogy így is lehet...

Az élet akármilyen kemény is olykor.
Mert másnap reggel mindig feljön a nap...
S vár Rád egy új ébredés...

Csakis rajtad áll, melyik lábaddal kelsz...

S lépsz az Élet útjára minden nap...
Nem számít, mit beszélnek Rólad...
Nem számít, hogy ismeretlenül megítélnek...
Nem számít, ha szórakozottnak vagy bolondosnak néznek...

Csak valósítsd meg az álmaid...

Légy jó...
Légy szabad... 
Légy Önmagad...


                          €$@ß@

  

2017. július 10., hétfő

A lélek fájdalomcsillapítói.... 1. fejezet...








Nincs még egy élőlény a Földön...

Amelyik annyit hazudik önmagának, mint az ember...

Azzal ámítja magát...
Jó okkal teszi...

Ki szeretne a valósággal szembenézni..?

Ami bizony, nagyon fájdalmas tud lenni... 
Hiszen ki élvezné azt, hogy bevallja magának...
Nem a megfelelő emberrel van együtt...
Élete jelentős részét értelmetlen dolgokra pazarolta...

Kihasználta az, akitől őszinte szeretetet, szerelmet remélt...

Lemondott a gyermekkori álmairól, egy megalkuvó élet miatt...
De az is lehet, mindez egyszerre igaz...
S belül mélyen úgy érzi...
Összességében rendkívül szánalmas életet él...
Te, bemernéd ezt vallani..?

De, inkább hazudunk továbbra is Önmagunknak... 

Eleinte csak kisebb dolgokban... 
Aztán ahogy süllyedünk egyre mélyebbre és mélyebbre... 
Kénytelenek leszünk tovább növelni az adagot... 

Pont úgy, mint a fájdalomcsillapítót...

Ha valami fizikailag fáj... 
Egyből fájdalomcsillapítóhoz nyúlunk... 
Nemcsak a bevált orvosi gyakorlat támogatja ezt...
Hanem az a modern kori hitrendszer is... 
Mely szerint, nincs idő a betegségre... 
Rohannunk kell.. 

Mintha lenne hová... 

Helyt állni és teljesíteni...

Bármi áron, az egészségünk is feláldozva... 

S minél hamarabb elnyomni azt, ami rossz...
Még ha újra és újra elő is jön az...

Tipikus sportolói mentalitás...

Ugyanezt csinálja lelki fájdalmaival az emberek többsége is... 
Amint kezdi rosszul érezni magát a bőrében... 
S választania kell...
Változtat az életén...
Vagy önmagának hazudva marad ugyanott... 

Te is, mint legtöbben ez utóbbi mellett döntenél..?  

A dolog keserű iróniája...

Fel sem tűnik, hogy válaszút elé kerültünk... 

Mert csak egyetlen utat látunk...

Azt, hogy fájdalomcsillapítón éljünk... 

Vagy inkább létezzünk..?

Mert Életnek, Én mást hívok... 

De el sem hiszed...
Lehet ezt másképp is csinálni...
S hogy mik ezek a lelki fájdalomcsillapítók..? 
Van belőlük bőven... 
Mert az emberi kreativitás...
Nemcsak a valós életünk fejlesztésében...
Hanem annak elfedésében is szépen megmutatkozik... 

Az agyad, csodálatos dolgokra képes...

S, hogy ez csodálatos fejlődés, vagy csodálatos rombolás lesz...

Az kizárólag Rajtad múlik.



                          €$@ß@



2017. július 1., szombat

Válaszd az életet…






Mi az a válaszd az életet..?

Ez egy 80-as évekbeli kábítószer ellenes kampány szlogenje volt…
Mindig hozzátettünk valamit…
Mondok egy példát…
Válaszd a dizájnér fehérneműt…

Hátha sikerül életet lehelned a döglött kapcsolatodba…

Válaszd a retikült…
Válaszd a magas sarkút, a kasmírt, a selymet, hogy érezhesd...

Amit úgy hívnak boldogság…

Válaszd az IPhone-t...
Amit Kínában rakott össze egy nő, aki kiugrott az ablakon…
S dugd a dzsekid zsebébe, amit egy dél ázsiai pincében varrtak…
Válaszd a facebook-ot, a twittert, a snapchat-et, az instagram-ot...
S ezer másik oldalt ahol büntetlenül fikázhatsz ismeretleneket…
Válaszd a profilod frissítését..
Hogy tudja meg a világ, mit reggeliztél…
S reméld, hogy valahol valakit érdekel…
Keress rá a volt csajaidra…

Remélve, hogy te nem nézel ki olyan szarul, mint ők…

Válaszd az élő blogolást az első recskától a halálodig…
Az emberi kommunikáció mára egyszerű adatcser lett…
Válassz 10 dolgot, amit nem tudtál a plasztikázott celebekről…

Válaszd az abortusz harcot...

Válaszd az erőszak vicceket, az áldozat hibáztatást…
A bosszú pornót, és a nőgyűlölet végtelen depresszió hullámát…
Válaszd, hogy 911 meg sem történt...
De ha mégis, akkor a zsidók műve…
Köss nulla órás munkaszerződést…
Utazz két órát a melóba és válaszd ugyan ezt a kölykeidnek...
Vagy még rosszabbat…
Ha nincsenek akkor meg próbálj örülni neki, hogy nincsenek…
Aztán dőlj hátra és nyomd el a fájdalmat valami ismeretlen cuccal..
Amit valaki, egy kibaszott konyhában kotyvasztott, bazdmeg…

Válaszd a megszegett ígéreteket...
Amiket mai fejjel már betartanál...

Válaszd, hogy sohasem tanulsz a hibáidból…
Válaszd az önmagát megismétlő történelmet…

Válaszd, hogy lassan belenyugszol abba...
Neked csak ennyi jutott…

Ahelyett amiben mindig reménykedtél…

Érd be kevesebbel és vágj hozzá jópofát…

Válaszd a csalódást…
Válaszd, hogy elveszíted a szeretteidet...
S ahogy távolodsz tőlük, benned is meghal valami…
Amíg meg nem látod, hogy egy nap a jövőben szépen lassan mindannyian eltűnnek…
És semmi nem marad belőled, se élő, se holt…

Válaszd a jövőt…

Válaszd az életet…

                      €$@ß@



2017. június 30., péntek

Damoklész kardja...






Damoklész kardja lóg a feje felett...

Akkor szokták ezt mondani...
Ha egy valós, bármikor bekövetkezhető veszély fenyeget valakit...
S most nem fizikai fenyegetettségre gondolok...

A veszély lehet az életmódunkból adódóan...
Az egészségünkre a lelkünkre is káros hatású...

A kard már önmagában is veszélyes eszköz...
Pláne ha felettünk lóg...
De ezt még azzal is lehet fokozni...
Ha egyetlen szál lószőr tartja tőlünk távol...

Damoklész...

Mit is kell tudnunk róla...
Még időszámításunk előttről való...
Állítólag a 4. század környékéről. 
Ettől függetlenül a természete és a vágyai...
Nagyban hasonlítottak napjaink emberéhez...
Azaz szeretett volna szép és boldog életet...
Ezt ő a hatalom és a gazdagság által teremtett...
Gondtalan életben látta meg... 
Hangot is adott eme vágyának... 
Oly módon, hogy az akkori türannosz jómódját kívánta magának. 
Az akkori türannosz II. Dionüsziosz...
Készséggel teljesíti Damoklész vágyát... 
Leültette a saját székébe...
S ugyanabban a bánásmódban részesült, mint az Ő maga...
(Ismerős a történet..?)

S jött a kard...

Miután a hatalom minden előnyét élvezhette...
A türannosz úgy gondolta...
Ismerje meg Damoklész az uralkodással járó hátrányokat is. 
Ezért a feje fölé egy szál lószőrrel tartott kardot lógatott...
Élével lefelé. 
Ez a kard jelképezte mindazt a veszélyt...
Ami a hatalom velejárója. 
Damoklész egy idő után másra sem tudott gondolni...
Mint az őt fenyegető kardra...
S ezért már nem tette őt boldoggá a fényűző élete... 
Le is mondott az uralkodói életmódról.

S, hogy mi ebből a tanulság..?

Ezt, elsősorban tanító célzattal meséltem el...
Rámutatva arra...
Az egyébként is megunhatatlanul hajtogatott alapigazságra...
A világi javak féktelen hajszolása nem teheti boldoggá az embert...

Csak is az erényei... 

Már ha a mai kor ember...
Tisztában van egyáltalán eme gyönyörű szavunk jelentésével...
Persze sok más szempontból is megközelíthető a példázat. 
Mint a hatalommal járó felelősség...
Az egyenes arányban növekvő haragosok és irigyek száma...
Meg hogy az ember nem is tudja mire vágyik igazán...
Ameddig ki nem próbálta...
S meg nem tapasztalta...
Bizony minden éremnek két oldala van...

Az életnek hitt féktelen élvhajhászás...
Nem kárpótolható semmivel...


                                                                 €$@ß@











2017. június 25., vasárnap

Miért élnél bilincsben..?






Az álmok, mindig elkísérnek...
Éjjel-nappal utolérnek.
Finom rezdüléssel Rád talál...
Amiről azt hitted nincs.
Mégis vártad...
Érezted, csak Rád vár...

Miért élnél bilincsben..?


Mint gyönyörű keret...

Úgy fog körbe a képzelet.
S minden tettünk...
Mit szeretetünk diktál.
Megdicsőül szenvedélyünk tüzében...
Míg lelkünk az égbe száll.
Egyetlen őszinte ölelésben...
Légből nőtt karok ölelnek.
Rád nevető ragyogó kék szemek...
Mosolyunk jelenti ...

Az ÉLETET...




                                              €$@β@

Álmodunk...







Álmodtál Rólam, kicsit, s nagyot...

Álmodtad azt is...
Veled vagyok.
Felhőket láttál szemeimben...
Ezüstben, kékben csillogott a Kincsed...
Csak néhány szó volt felületes...
Míg az érzés...
Egyszer...
Majd, lehet minden.

Álmodom Rólad, kicsit, s nagyot...

Álmodom azt is...
Veled vagyok.
Már nem futunk előle... 
S nem bánjuk, hogy egymásnak adtuk...
Frissen virágzó vágyunk...
Több is történt, mint egy álom...
Amit most élünk, mára, több... 
Mint amiről szólt hajdan az álom...

Álmodunk Egymásról, kicsit, s nagyot...

Álmodjuk azt is...
Együtt vagyunk.
Nincsenek titkok, kegyetlenek, lágyak...
Éreztük végig, hogy jön már a másnap....
Nem ígértünk semmit, csak álmodtunk róla...
Jó most a ma...
De jobb lesz a holnap.


                   €$@ß@



2017. június 15., csütörtök

Rád találtam, vagy Rám találtál...





Tudod Szívem...

Te is Én is kerestünk valakit...


Azt a Valakit...
Aki majd megadja azt...
Ami hiányzik az életünkből...
Valakit...
Aki képes társaságot nyújtani...
Az élet élvezetéhez...
Segítséget, amihez azt mondjuk van erőnk...
De valójában mégsincs...
Biztonságot, mert arra van a legnagyobb szükségünk....
S néha, ha nagyon keressük...
Megtaláljuk azt...
Aki képes mindhármat nyújtani... Igen, mindannyian keresünk valakit...
S ha nem találjuk, csak remélhetjük...
Talán majd Ő talál meg minket...


Te, Rám találtál...


Vagy, Én Rád..?

                                              €$@β@

Örök fiatal...


   

Mindegy hogyan szólítalak...

Kedvesem, Szerelmem, Szívem, Királynőm vagy Cica...


Te is, mint minden nő...
Örök fiatal maradsz...
Szemeidből lelked tükröződik vissza...
Bőröd lehet halovány, lehet feszes...
Érett vagy napbarnított...
Lehetsz magas, vagy alacsony...
Vékony vagy teltkarcsú...
Hosszú vagy rövid hajú...
Vörös, barna, szőke vagy fekete...
Egyedülálló vagy férjezett...
Ez mind nem számít...
Ereidből az erő árad szüntelen...
Dolgozol, vásárolsz...
Egyszer majd főzöl is...
S ha eljön az ideje...
Majd gyermeket hordasz a szíved alatt...
Életet adsz...
Összetartod a családod...
Mint ahogy már most is próbálod...
Összekovácsolod a széteső világot...
Nem állsz ellen semmi akadálynak...
S egyszer talán...
Te is képes leszel bármire azért a férfiért...
Aki szívéből szeret...
Már most képes vagy feladni mindent...
S közben jót cselekedsz önzetlenül...
Elviseled az elviselhetetlent...
Mert elviseled...
Ezt már most is látom...
Hétköznapi hős vagy...


Szárnynélküli angyal...


Összeroppanhatsz egy-egy feladat súlya alatt...
Hisz húsvér Nő vagy...
De az erő, amit birtokolsz...
Ami átjárja minden sejted...
Legyőzhetetlenné tesz...
Ezért is kezdtem így...


Minden Nő örök...


Te is szerelmem...

                                                   €$@β@

2017. június 9., péntek

Köszönöm...




Csupán ajándékba kaptalak...
Ajándék a tested, az elméd...
Ajándék a szíved...
S mostanra a lelked...
Ajándék a levegő melyet együtt lélegzünk be...
A napfény, a füvek, a fák, a virágok, a felhők, a szél, a víz...

Minden, amit közösen megélünk...

A nappalaink az éjszakáink...
Ajándék körülötted minden ember, állat és növény...

Ajándék az ölelésed, a csókod a simogatásod...

A pofonod és a kíméletlen szavaid is...
Ajándék az ébrenlét...
S ajándék az álom...
Ajándék minden...
Ami által Látlak, Hallak, Érezlek...
TÉGED....
Nem magától értetődő...
Nem nyilvánvaló...
Nem szóra sem érdemes...

AJÁNDÉK...

Ezért is természetes, hogy...
Őszinte hálával és rajongó szerelemmel suttogja...
Szívem minden dobbanássa...

KÖSZÖNÖM...

                                                          €$@β@




2017. június 3., szombat

Aki, a legdrágább Nekem...





                         


Szeretném, ha egyszer az lehetnék...
Aki leginkább lenni akarok.

Ha egyszer azt mondaná valaki...
Megsajnáltam a bánatod, a küzdelmed...
A reménytelennek tűnő harcod...

Hitedért Neked adom, mi legdrágább Neked...

A sorsod, az életed...
Neked adom a teremtésed.
Akkor azt mondanám...

Legyek erő...

A végtelenség örök ereje...
Aki nem néz hátra, csak előre...
S nem hallja a múlt idők dalát...

Legyek az őskor mitikus gigásza...

Aki számára nincsen vég, s határ.
Két karommal a világot rázzam...
S a hitemet, igazságomat...
A kozmosz végtelenjébe üvöltsem, kiáltsam...

Eszme legyek, kirobbanásra kész...

Szent Géniusz, hatalmas és merész...
Aki előtt a végtelen szabad..!

Erő legyek, kiben nem csak egy álom él...

Ki győzni tud a legnagyobb csatában...
Az Olimposzon a Szerelméért.
Kiben jövendő nagy világok élnek...

Igen, erő legyek, nagy alkotó erő...

Romboló, majd világokat teremtő...

Kinek szívében eszmék s lángok égnek...

S nem fél...
A Halál sötét szellemének bátran, büszkén a szemébe nézni.

Erő legyek...

Jövő ködébe látó, nagy eszmékért csatázó...
Zengjem a ködös mindenségen át...

Egy új teremtés, egy Királynő himnuszát..!

S ha egyszer majd az idő műhelyéből...
Jönnek tüzesebb hajnalok...

Tudjam, hogy volt értelme élnem, írnom, s dalolnom...

Szeretnék, az lenni Melletted...

Aki igazán lenni akarok.


                                      €$@ß@


2017. június 1., csütörtök

Egyszer volt, hol nem volt…





Egyszer volt, hol nem volt…

Sétált 12 ember a…
Mindegy hol, mindegy mikor...
Itt Veszprémben, vagy máshol...
A múltban, vagy napjainkban...

A 12 ember, 12 csillagjegy szülötte volt…

Azt hitték, leküzdöttek már minden akadályt…
Heted Hét országot, túl az Óperencián…
A hétfejű sárkányt az Üveghegyen innen…
Mikor is egy újabb akadály állta útjukat…
A leküzdhetetlennek tűnő Üveghegy…
Mi lehet azon túl...?
12 csillagjegy…
12 személyiség…
12 döntés…
Magadra ismersz..?

KOS…
Ez csak egy hegy, nem kell tőle félni…
En pontosan tudom, hogyan tudok átkelni rajta úgy…
Hogy a végén a hegy is meggondolja magát…
S inkább elkotródik az utamból önszántából…
Ti pedig, csak kövessetek engem…

BIKA…
Most először is leülünk és gondolkodunk…
Csak akkor győzhetjük le a hegyet…
Ha pontosan tudjuk…
Mikor és hogyan került ide…
Mekkorák a méretei…
Számolnunk és ismerkednünk kell vele…
Csak akkor kelhetünk át rajta…
Ha ismerjük minden titkát…
Ez pedig időbe telik…
Úgy hogy most sátrat verünk…

IKREK…
Azta, de király…
Nézzétek…
Itt van egy hegy…
Tudjátok ti, mi mindent lehet egy hegyen csinálni..?
Bújócskázni…
Hegyi patakokból inni…
Gombát szedni…
Visszhangra vadászni…
Számháborúzni…
Madarakat fürkészni…
Siessetek, senki ne maradjon ki a muriból…
Remélem jól áll a hajam egy számháborúhoz..?
Áh, biztosan jól áll, menjünk már…

RÁK…
Jézusom…
Ez egy hegy..!
Van mindenkinél túracipő..?
Bot..?
Botok azok kellenek…
Meg kötszer, fájdalomcsillapító, fertőtlenítő, ivóvíz, étel…
Nehogy valaki rosszul legyen…
Senki ne szedjen fel semmit…
Se gombát, sem virágot, nem ismerjük őket…
Lehet, hogy mind mérgező…
Van nálam kalcium, ha valakinek rohama lenne…
És sapka is kell, fúj a szél…

OROSZLÁN…
Majd én átvezetlek benneteket…
Ne parázzatok, ez csak egy hegy…
Aztán csak hálálkodhattok…
Tűrni fogom…
Viszi valaki a hátizsákom..?

SZŰZ…
Én innen, egy tapodtat sem mozdulok…
Majd a Kos szépen átkel a többiekkel…
Én itt megvárom, míg visszajöttök értem egy helikopterrel…
Vagy tudom is én mivel…
Tök jól elvagyok itt is…
Nem vagyok kíváncsi a hegy túloldalára…

MÉRLEG…
Vajon, tényleg át kell kelni, ezen nekünk..?
Nem jobb inkább ideát..?
Vagy jobb lenne odaát..?
Kell nekünk kockáztatni bármit is, amit nem ismerünk..?
Fogalmunk sincs mi vár ránk odaát…
Azt meg már pontosan tudjuk…
Tulajdonképp, jó nekünk itt is…
Akkor meg, minek is mennénk..?

SKORPIÓ…
Te Úristen…
Ekkora hegy…
Itt fogunk meghalni…
Az már biztos…
Kész-passz, vége az útnak…
Nem mehetünk tovább…
Vissza sem fordulhatunk…
Vége mindennek…
Jaj de szerencsétlenek vagyunk…

NYILAS…
Na jó, ez egy bazi nagy hegy, ti meg itt tötymörögtök…
Gyerekek, egyszer élünk…
Ne idegesítsetek már…
Van valakinél egy pakli kártya..?
Ultizunk egyet…
Van még dugi söröm…

BAK…
Át kell mennünk…
Azt a feladatot kaptuk, hogy menjünk át…
Nincs apelláta…
El kell indulnunk, fegyelmezetten, pontosan, közösen…
Megoldjuk a feladatot…

VÍZÖNTŐ…
Kettő teendőnk van, hogy átkeljünk a hegyen…
1. Elindulunk…
2. Átkelünk.
Ennyi.

HALAK…
Nini, ott egy mókus…
Látod..?
De cuki…
Csak ne fájna ennyire a fejem…
Inkább álljunk meg és csináljunk tábortüzet…
Szalonnát sütünk, énekelgetünk…
Aztán majd holnap lesz valahogy…
Mindig meghatódom…
Ha a tábortűznél felhangzik a „Hív az Ohio”…
Hol a zsepim…
Jaj de megható…

                            €$@ß@