2009. december 23., szerda

Álmodtam egy világot magamnak...




Álmodunk a reményről, változásról, tűzről, szerelemről, szenvedélyről, és egyszer csak bekövetkezik. 
Az álom valóra válik, és végül a válasz az élet nagy kérdéseire úgy bukkan fel, mint felkelő nap a hegyek mögül.
Oly sok küzdelem, hogy az értelmét, a célját megleljük, végül egymásban találjuk meg azt.
A közös átélt mesébe illő és evilági élmények.

Alapvető emberi vágy, hogy megtaláljuk a hozzánk tartozókat.

Hogy kötődjünk, és hogy érezzük szívünk mélyén, hogy nem vagyunk egyedül.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése