Talán azt, aki csak egyszer jön el minden ember életében.
Aki kitölti életem minden pillanatát.
Mióta beléptél életembe, nincs perc, ami ne Rólad szólna.
Téged látlak mindenben, Téged kereslek mindenkiben és minden nap hálát adok a sorsnak, hogy életed része lehetek.
Boldog vagyok, hogy általad ismerhettem meg az igaz szerelem áldását, a feltétel nélküli szeretetet.
Hogy mit érzek irántad?
Megfogalmazni nem tudom, így nem kísérlem meg a lehetetlent.
Egyet tudok: mindennél és mindenkinél jobban, tiszta szívemből szeretlek Téged, igazán, feltétel nélkül.
Te adsz nekem erőt a hétköznapok szürkeségében, rád gondolok, ha azt érzem, nincs remény.
Bármit megadnék Neked, bármit megtennék érte, hogy boldognak lássalak.
Ezt csak az értheti meg, aki átélt már hasonlót.
Amikor rájöttem, hogy nem akarlak birtokolni, nem érdekel mit teszel, és hogyan cselekszel, milyen életet élsz, és mi történt a múltadban, kezdtem megérteni, hogy Te vagy az az ember, akit igazán szeretek.
Nem véletlenül kerültél az életembe.
Ha nem lennél, a létemből hiányozna valami, amit semmi más nem képes pótolni.
Az, hogy én szerethetlek, hihetetlen megelégedettséget és örömet ad.
Úgy érzem, amikor megismertelek, megtaláltam az igazságot önmagamban és a világban.
Mióta az eszemet tudom, erre az érzésre vágyom.
Tőled megkaptam ezt az érzést, és úgy érzem, ez a legtöbb, amit ember adhat embernek.
Kétségkívül Te vagy a legnagyobb érték az életemben!
Tudom, hogy Te is érzed ezt a különleges kötődést.
Boldog vagyok, mert a valódit látjuk egymásban,és rájövök,Te vagy az az ember, aki mellett leélném életem.
Akinek mindent megtennék.
Akiért átúsznám a tengert, ha ott várnál a túlsó végén.
Tudom, hogy veled egy új élet vár rám.
Végre egyszer az életben tökéletesen és visszavonhatatlanul biztos vagyok valamiben.
Ez egy gyönyörű álom, és azt akarom, hogy valóra váljon.
Tudom, hogy Te vagy az igazi, mert nem tudok nélküled élni.
Nem is akarok.
Mióta ismerlek, azóta vagyok képes a feltétlen odaadásra és az érzelmi hűségre.
Érezted már azt, hogy az életben egyszer végre nem vagy önző?
Hogy másik érzései éppoly fontosak, mint sajátaid?
Hogy hevesebben dobog a szíved, s már önmagaddal harcolsz ellene?
Hogy egy idő után már semmit nem ér a józan ész?
Én nap, mint nap ezt érzem, ha Rád gondolok.
Semmi nem helyettesítheti életemben az őszinteségedet, elismerésedet, idődet, nevetésed, törődésedet.
Nem tudom, miért épp Te, de érzem, hogy erre van az utam.
Az ég bizosan tudja az okot és a célt, így hát rábízom magam.
Én csak egyet teszek: hű maradok érzéseimhez.
Ha veled vagyok, önmagam lehetek.
Most egyet tehetek: várok és várok.
Hisz tiszta szívemből szeretlek Téged, feltétel nélkül, igazán,csak Téged, önmagadért.
Azért jöttem a földre, mert Téged kerestelek,
A teljességet, az örömet, Téged, az életemet.
Azért van a szívem, hogy Téged szeressen,
Azért van a szemem, hogy Rád tekinthessen,
Azért van a fülem, hogy meghalljam Szavad,
Azért van a szám, hogy megszólítsalak!
És azért van a kezem, hogy öleljelek,
Azért vannak érzelmeim, hogy Veled érezzek!
Azért érzem az illatokat, hogy a Tiéd érezzem,
Azért nyitom ki szemem, hogy Fényedben éghessen,
Azért van az ajkam, hogy Ajkadra csókot adjon,
Azért van a lábam, hogy Hozzád hazaszaladjon.
Azért van az éjjel, hogy Melletted pihenjek,
Azért van a nappal, hogy lássalak Téged.
Tudom s érzem, hogy nem hiába kerestelek,
Azért jöttem a földre, hogy Téged szeresselek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése