2009. december 25., péntek

Vágyom rád...




Vágyom rád…
Vágyom az ölelésedre.
Vágyom a forró égető szerelmedre.
Az ajkam csak úgy ég a vágytól az édes tüzes mámoros csókodtól.
Gyere!
Érints meg!
Hogy érezzem a számon a csókodat.
Azt az édes bársonyt, úgy kívánom.
Kívánom az ölelésed, a simogatásod, amikor megérzem a bőröd édes illatát, s érzem a tested feszülő vibrálását, a szenvedélyed buja vad vágyát.
Én is kívánom érinteni a testedet, melynek lágy tapintása, már magában élvezet.
S majd amikor a szánk, a nyelvünk is összeér, és egymást kergeti, játékosan, remegőn, ettől a vágyunk egyre forr, s izzik bennünk a szenvedély.
Amikor érzem, csókod mézédes zamatát, s érzem a szerelem mámoros illatát, ettől forrón, lüktet a vérem, csókod tüzében, felhevül a testem.
S te remegve mondod…
Nagyon kellesz most nekem!
Ne kímélj, ne kímélj.
S az én szívem, ekkor dalra fakad.
Dalol egy lágy ütemű szerelmes melódiát, s te érzed testem kéjes halk sóhaját…
Izgalmát.
Ahogy karjaid, átszövik a testemet, mint pók az áldozatát.
Én is érzem ekkor, a te vágyad izgalmát, mely egyre jobban követeli a testemet, annak minden izgalmát.
S ekkor, érzékien megsimogatom a kebledet.
Majd egyre lejjebb csúszik a kezem, lassan lefelé, a combjaidon.
Már érzem, a szerelem nedvedet, érzed, hogy én is egyre jobban
vágyakozom, sóhajtozom, s egyre jobban vágyom érezni a kéjt, a gyönyört…
Az érzéstől édes kelyhedben a nedvek gyöngyökké lesznek, s te élvezettel szívod, magadba ízleled meg minden édes cseppjét.
S a testem, ebbe egészen, beleremeg.
Kéjesen vonaglik, sóhajtozik, csak egyre jobban kívánja, a bársonyos nyelved simogatását.
S hallom ajkaidról a vágyad suttogását.
Tested, minden mozdulatát, izgalmát.
S élvezed, ahogy duzzadt férfiasságom, a nedves forró kelyhedbe helyezem s ettől ritmusosan kígyózva vonaglik a testünk.
Ahogy egymásba simul, összeér, eggyé válik, elönt bennünket a szenvedély, a mámor a forróság.
Ahogy halljuk érezzük egymás kéjes sóhajtását a szerelem minden ízét, zamatát…
S egymás karjában önfeledten elérjük, a mennyek kapuját, majd elmerülünk a vágyak hatalmas tengerében.
Csodás tiszta ragyogó fényében, egymás varázslatos érintésében…
Együtt élvezzük ezt a mámoros éjszakát s látjuk egymás szemében a csillogó fényt…
S az arcunkon a boldogság útját, a féktelen kéjnek, gyönyörét…
Ez fény most bennünket átölel ez a csodálatos szenvedélyes érzés a mennyekbe emel…
Csak egymást éhezzük, csókoljuk most ez az ételünk, italunk, most csak erre vágyunk…


Csak ketten, Te meg Én…


Kéjesen ringatózunk, a szerelem tengerén!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése