2010. január 13., szerda

Bűntudat...megbocsájtás



Szavak, tettek, mondatok!

Mennyivel többször szólal meg az emberismeret úgy:

Vigyázz, mert ismerlek!

Mint így:

Ne félj, hisz ismerlek!

A bűntudat valamennyiünk számára ismerős érzés.
Akkor alakul ki, amikor akarva-akaratlanul elkövettünk valamit más vagy önmagunk sérelmére.
Tudatában vagyunk „bűnünknek".
Egyházi értelmezés:

Isten akarata elleni cselekedet.
Ez a Bűn!

Ha már itt tartunk kezdeném Ádámnál és Évánál.
Természetesen az első bűnt Éva követte el azzal, hogy szembeszállt Isten akaratával.
Letépte az almát.

Örök kérdés, a miért.

Érdekes, hogy a szimbólumok értelmezésében az alma a termékenység szimbóluma.
Éva, amíg nem szakította le az almát, nem volt anya.

Lehet, hogy Isten nem akarta reprodukálni,
remek teremtményét az embert?

Lehet, hogy a tökéletesség mítosza a nőnél bukott el tényleg?
Ugyanakkor valami hiba csúszott a gépezetbe.

A férfi fő jellemzője a szabálykövetés.

A nő az ellentéte.

Kíváncsisága, az életösztön,
a fajfenntartás ösztönből ered.

Az alma étel.
Tehát táplálja a testet.
A test jól táplálása lehetővé teszi a termékenységet.
Amellett a nő feladata a gyűjtögetés volt.
Ha így vesszük természetes, hogy begyűjtötte az almát.
A férfié a gyilkolás, a vadászat.

Míg a nő feladata az élet megtartása,
addig a férfié az élet kioltása volt.

Ha megnézzük a társadalmi modelleket, akkor azt látjuk, hogy nem sokat változott a kép.

A férfiak verik a mellüket, hogy ők dolgoznak a családért.

Azonban az élet lértehozatalának döntése a nőknél maradt.

Ha a nő úgy ítéli meg, hogy nincs elég tartalék,
az utód nevelésére, nem vállal gyermeket.

Korunk nagy dilemmája a nők ilyen gondolkodása.
Főleg a fejlett civilizációkban figyelhető meg ez a jelenség.
Nem a szükséglet határozza meg a mennyi elegendő fogalmát, hanem a társadalmi elvárások.
Amiket a pénz diktál.
Egy mesterséges dolog, amit mi emberek teremtettünk magunknak .
Most ez manipulál bennünket..

Ha egy kapcsolat nem működik egészségesen,
ott arány eltolódás lép fel.

Ezzel valamelyik fél hátrányba kerül.
Az, aki az erősebb érzi, hogy hányszor vét a társa ellen, az ő egója föléhelyezése miatt.
Megteremtve ezzel önmaga számára, a bűntudatot.
Hisz vét a társa ellen.

Az, aki a gyengébb, szintén szenved,
mert érzi, tehetne magáért, többet mégsem tesz.

Ezzel benne is munkálkodik a bűntudat, hisz önmagáért nem tesz meg mindent.
Ezzel veszélybe sodorja a fennmaradási ösztönét.

Isten tökéletesnek akarta teremtményét.

Ahányszor megéljük, a tökéletesség hiányát,
bűntudatot érzünk.
Sajnos megint a nőnél a labda.
Ha ő bűntudattal él, ezt a szorongást átülteti születendő gyermekébe.
Ezzel tökéletessé téve, ama képességét, hogy ő azért van, mert a szaporodással, a fajfennmaradás biztosítása a feladata.
Sok indokolatlanul szorongó, vagy becsődölt életű gyerek mögött áll ez a hiba.
Szorongásaink melegágya, eme következtetést nézve, elsődlegesen az anyánk.
Viszont az, hogy egy anya mennyire szorong, az a férjétől is függ.
Ugyanis a férfi a biztonság megteremtéséért felel.
Ő itt éli meg hatalmas szorongásait, nem megfeleléseit.

A társadalmi elvárások,
nincsenek összhangban a szükségletekkel.

Sokkal többet, jobbat, igénylünk, mint amit a valódi szükségleteink igényelnének.

Így a férfiak túlhajtják magukat,
frusztráltak, és idő előtt meghalnak.

Totál kiakasztva ezzel az egyensúlyt, ami a nemek között szükséges, az élet fennmaradásához.
A nemek arányának eltolódása a faj kipusztulásához vezet.
Minden láncreakciót meg lehet szakítani, ha kiveszünk egy láncszemet.

Ha a férfi egy szorongó nőt vett feleségül,
 de megadja neki a biztonságot,
pótolja a társában megélt hiányokat,
a nő megnyugszik és boldog lesz.

Azok, akiknek ilyen nyugodt állapotú, békés anya adatott, a fogantatástól, biztosítva lesz számukra a jövő..
Szeretetben, nyitottságban, létrejött életkezdet adatik meg számukra.
Megfigyelések szerint, kreatívabbak, ellenállóbbak lesznek.
Jó problémamegoldó képességgel bírnak, az életükben.
Nyitottak, ezáltal jobb kapcsolatteremtők.
Azaz szocializációjuk probléma mentes.

A társadalom még így is, hihetetlenül sok szorongást,
bűntudatot ad az embereknek.

Az én értelmezésemben tehát, a bűntudatot, úgy lehetne megszüntetni, vagy legalább csökkenteni, ha az a fogantatástól kezdve nem lenne jelen az anyában.

Ez pedig elég utópisztikus.

Egy biztos.
Azok szüljenek gyermeket, akik lelküket megszabadítják a vélt vagy igaz bűneiktől.


Ennek pedig a megoldása a megbocsájtás.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése