2010. március 21., vasárnap

Az élet művészete...






Van, hogy tehetetlennek bizonyulok...

Kívánságaimmal, vágyaimmal vagy ösztöneimmel szemben...

Ez, gyakran elviselhetetlen fájdalmat okoz.
Ez az érzés, végig fog kísérni egész életemen...
Bár tudom, olykor megfeledkezem majd róla...
Viszont lesz, hogy rögeszmeként telepszik majd rám.

Az élet művészetéhez az is hozzátartozik...

Képes legyek legyűrni tehetetlenségemet...
Egy szerelmi kapcsolatban.
Képes legyek kiegyenlíteni...
Egy bizonytalanságon alapuló viszonyt...
Vagy lerázni magunkról a csalódottság érzését.
Ez nem könnyű feladat...

Mert a tehetetlenség, gyakran félelmet szül...

A félelem pedig kaput nyit a gyengeségnek...

Aláássa egész viselkedésemet...

Az értelmemet...
A józan eszemet.

                                       €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése