Bizalom...

Honnan ered?

Megtartható?

Meddig tart?

Elveszíthető?

Visszaadható?

Visszakapható?

Visszaszerezhető?

Sok-sok kérdés egy szóról...

Egy szóval, érzéssel összefüggésben.

Egy kapcsolatban alap.
Bármilyen kapcsolatban.
Azt mondják...
Még kicsi gyermek korunkban alakul ki...
Az "ős-bizalom", ami minden bizalom alapja.
Ha akkor nem sikerült...

Később pótolhatatlan.

Mi is ez?
Érzés?
Gondolat?
Viselkedésmód?
Életszemlélet?

Talán mind együtt.

Finom, törékeny, mint egy értékes porcelán.
Ha eltörik, már nem lesz ugyan az.
De vajon minden emberrel együtt kapunk egy új porcelánt?
Vagy ha egyszer eltörött...
Akkor már soha, senkiben nem tudunk megbízni?

Akarok bízni, de, jaj, mennyire.

Csakhogy életem során...
Bizony többször eltörött már az a bizonyos porcelán...
Lehet-e akarattal?
Vagy mondjak le mindörökre erről az érzésről?
Amit annyira nagyon szeretnék érezni?

Merthogy enélkül a szeretet, szerelem nem is igazi.

Nem áramlik.
Talán az a cél, hogy egyben legyen az a porcelán.
Bármi áron, még ha ragasztva is.

Hiszen emberek vagyunk, tévedünk, botlunk...

Demindig felállunk és újra kezdjük.
Mert akarjuk.

Mert akarjuk, hogy megbízzanak bennünk...

Hogy meg tudjunk bízni másokban.
Az a porcelán a miénk.

Akkor is ha ütött-kopott, itt-ott ragasztott.

Szeretjük.

Szeretjük benne magunkat és másokat.

Igen, talán ez a végső cél.

                                       €$@ß@