2010. március 14., vasárnap

Mindörökké kell nekem...




Nézlek és bámulom csillogó szemedet...
Miközben kezedbe, arcomat temetem.

Erőtlenség járja át testemet...
Rabod vagyok és ez a boldogság.

Kell nekem!

Csillogó fénysugár, sejtelmes árnyak...
Lopakodó vágyak, egyre csak csigáznak.

Édes percek ízét, engedd, hogy élvezzem...
Kell nekünk ez az érzés.

Igaz szerelem.

Szerelem, boldogság nem hagy el soha...
Karjaid közt éled fel újra, és újra.

Testem elalél, mámorban kúszik...
Szívem dobbanása, szívedben visszhangzik.

Szerelmed, érzésed, szó nélkül bevallod.

Csak nézem és bámulom, csillogó szemed...
Miközben kezembe, arcodat helyezed.

Gyengeség, járja át testemet...
Rabod vagyok, és ez a boldogság.

Mindörökké kell nekem.

                          €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése