Nem volt már fiatal, ez a mámorító este...
Lelkünk mindvégig, egymást kereste.
Szemünk a test mélyére látott...
Kitagadtuk magunkból az egész világot.
Örvénylett, vibrált körülöttünk a levegő...
Vonzott és taszított egy végtelen erő.
Lángolt a lelkünk, a vágyunk égetett...
Magunkban éreztük az izzó fényeket.
Lassan eggyé olvadt, szerelemtől égő testünk...
Ez volt mit évek óta, egy másikban kerestünk.
Ölelni, csak ölelni akartunk egyre...
Vágytunk, a kettőből eggyé vált testre.
Magunkba olvasztottuk a végtelent...
Zártunk szeretetburokba éveket.
Kavargó, izzó gömbbé lettünk hírtelen...
S lebegtünk, forogtunk szivárványszíneken.
Hittük a pillanatnak, sohasem lesz vége...
De az est szépen lassan, átúszott az éjbe.
Majd a reggel is lassacskán ránk köszönt...
S elhozta az éltető, pusztító fényözönt.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése