Édes méreg...

Csendben valami lopakodik...
Settenkedve felém árnyékként közeledik.

Egyetlen józan percem is magával viszi...
Testem édes méreggel fertőzi.

Józanság eltiprója, mézes mámor...
Csak szíved hallanám, s ne lennél oly távol.

Ajkaid had érezzem éhes ajkamon...
Kívánlak... Had suttogjam szerelmi ágyunkon.

Vágyam, éhes testem minden részét bejárja...
Mint édes méreg, kering testembe zárva.

Ereim duzzadva nyitnak neki utat...
Ez a vágy, mely éhesen feléd hajt.

S józan ész? Ugyan, az elvész a kéjes pillanatban...
Csak a heves szívverés, kéj s sóhaj keveredik e mámorba.

S hogy mi a receptje ennek az édes méregnek?
Pillantás, érintés, csók, szerelmem...

TE vagy a receptje!

                                     €$@ß@