Ha az éj sötétjében, hallgatod a csendet...
Meghallod a hangom, mely a végtelenig terjed.
Megérzed a tavaszi szélben nyiladozó bimbók illatát...
A magasban szárnyaló szerelmünk, lágy sóhaját.
Ha bánatos a lelked, Én vigaszt viszek Neked...
S ha nem is érzed, mindig fogom kezed.
Puha érintéssel, elsimítom a gond szőtte ráncokat...
S vigyázom éjjelente vágyainktól szárnyaló álmodat.
Had legyek a Kezdet s majdan a Vég…
Az Ég és Föld közötti láthatatlan kötelek.
A kiinduló pont és a határtalan végtelen…
Káoszban a rend, tudatlanságban az értelem.
Létezésünk nem rejtély és nem is titok…
Láthatná más is, ha szíved megnyitod.
Én egy beteljesült álmot hoztam el Neked...
S míg élek fogom a kezed, vigyázom léptedet.
Hogy általam megérintsen az Örökkévalóság…
Szívedben ragyogjon a Szerelem a Boldogság.
Lelkünkben kigyúljon a szeretet fénye...
Lángoljon testünkben a szerelmünk tüze.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése