Ilyen szerelem, nem lesz több már...

Ez a szerelem, több mint bármi más...
Ez lett a sorsunk, most és ezután.

Minden percével többet érsz...
Szívedben őrzöd, amíg élsz.

Mire vársz, a sorsod e szerelem...
Minden napja, minden perce, amiért élsz.

Évekig vártam rád, és súgtam annyi hónapon át...
Hol vagy már?

Látod, itt vagyok, Érted bármit eldobok...
S nevetve mondom, nem is fáj.

Most a józanészen túl, bennünk furcsa érzés gyúl...
Halkan csendesen.

Titkolt vágyainkon át, lázas testünk önmagát árulja el...
De nem számít már.

Mire vársz?

Összeláncolt, pár lopott pillanat...
Szívünkben tomboló szerelmes gondolat.

Attól a forró, gyönyörű nyártól...
Az életünk lett más, mindennél boldogabb.

Mire várok, a sorsom e szerelem...
Te érted élek, most és ezután.

Minden perctől, többet érek...
Szívemben őrzöm, amíg élek.

Azt mondják, nem nagy álom egy hét...
Nekünk pár nap egy életből, mégis mindenre elég.

Benned elveszve úgy...
Hogy érzem másfelé, nincs már út.

Mindenünk lett az a nyár...
Ilyen szerelem, nem lesz több már.

Miért vársz?

                          €$@ß@