A szemünkből a messzeség kilátszik...

Minden hazudhat öleléskor...

A heves mozdulatok, szemérmetlen mohósága éppúgy...
Mint a félszeg mozdulatok, megindító esetlensége.

Minden hazudhat öleléskor...

Az egyenletesen gyorsuló, szaporodó lélegzet éppúgy...
Mint az egyenetlen kivárás, hirtelen sikolya.

Minden hazudhat öleléskor...

Az ösztön, együgyű bőbeszédűsége éppúgy...
Mint a szellem csitította ösztön, megható hallgatása.

Minden hazudhat öleléskor...

Csak a szem nem hazudhat sohasem...
A szemünkből a messzeség kilátszik.

Az istenítően elkerekülőből éppúgy...
Mint a megadással lecsukódóból.
S ezen az ellentétek játéka sem segít.

A szemekből a messzeség, könyörtelenül kilátszik.

                                       €$@ß@