Néha…
Ki kellene bírni még jobban a napokat, mikor semmi hír felőled...
Csak tapogat valami napsugár…
S játszik a szívemmel, de kit érdekel?
Hogy Cicázik a harmattal a fény...
Mikor a Te-hiány, topog idebent a szívemben…
Néz egy idegen szempár, hogy menjek felé…
Nekem ez nem való...
Itt várok Rád...
Tudd, nem csak átszálló vagy, kitől lesz néhány jó percem...
Ki fogom bírni, amennyit mér Rám...
A sors...
Mert a városunkban is összebújnak a fák...
Mint itt, ezen az utcán, melyen botladozom…
Egy Te-hiányos nappalon.
Ma nincs hír felőled a szorongás fojtogat...
Tanulom kibírni még jobban a napokat.
Néha…
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése