2010. július 3., szombat

Így születnek verseim...





Szívem zakatol a szerelemtől, mi szétfeszít...

Porhüvelynyi létem tégelye, szűk ruhaként hasad szét.
Kezem elindul, s tekintetem a képernyőre tapadva, csak rója sorait...

Verseim...

Amik Rólad...

Neked szólnak...

Lelkem gyöngyei...


                          €$@ß@

1 megjegyzés: