2010. július 3., szombat

Vihar előtti csend...






A lelkem, néha csöndességre vágyik, megnyugodni végre valakiben.

Mint gyermek... Mellkasodra hajtani, bajtól zsibongó fejem.
Egy percre megpihenni, elnyugodva, nem tipródva örök kétségeken.

A lelkem vihar előtt csöndet áhít, ha tudom is, hogy a vihar üzen...




                                                   €$@ß@

1 megjegyzés: