Időnként felteszek egy-egy zeneszámot a Blogra...
Minden dalnak, meg van a maga története...
De erre, most nem térek ki...
Egyik sem a véletlen szülötte...
Mind Rólunk szól...
Mint ha, Nekünk írták volna...
S ezt, nem akár miért írtam többes számban...
Mert akár hogy is nézzük, hallgatjuk...
A zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító.
Az értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall.
A zene értelemellenes.
Nem megérteni akar, mint az értelem...
Hanem szétáradni, feldúlni, lefegyverezni, elcsábítani, megérinti bennünk...
A titkosat és fájdalmasat...
Feltárja azt, amit oly gondosan rejtettünk magunk elől, minden eszközzel fegyelmeztünk...
Ahová a zene kiárad, ott az értelem törvényei nem érvényesek többé.
A gyönyörűségben, melyet a zene ad...
A szerelem kéjes megsemmisülésének érzései hullámoznak.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése