Hogy is kezdjem el..?
Ami elmondhatatlan...
Hogy is mondjam el..?
Amiért érdemes volt megszületni tán...
S meghalni sem nagyon nagy áldozat talán.
Ki érti meg..?
Egy Férfi és egy Nő.
Az első pillanatban játszottak csupán...
De már az első csókban benne volt a láng.
A mindent felemésztő olthatatlan vágy...
A szenvedély.
Már felednék magányos éveket...
Elvenni Téged, Tőlem már nem lehet.
Arcod közel, szemed ölel.
Végre Rád találtam, s Te Rám találtál...
Nem engedem, hogy köddé váljál.
Nincs szó rá elég, mily gyönyörű szép...
Hogy is kezdjem el?
Ami elmondhatatlan...
Hogy is mondjam el?
Amiért érdemes volt megszületni tán...
S meghalni sem nagyon nagy áldozat talán.
Mert szeretlek...
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése