Királynőm..!
Ne vond kétségbe előttem bájaid…
Igen is…
Szép vagy..!
Mint folyóink felszínén fodrozódó nesz…
Mely, ha a partot ér, nyugalmat árasztó esti csönd lesz.
S ez a hang, már fel sem fogható, sóhaját sem hallod…
Mint titkainkról lehulló fátyol, úgy érzékelik a partok.
Nekem…
Örökre szép maradsz…
Akár az éjszakában a rezzenéstelenség…
Mint könny áztatta szemeimben a meleg kék.
S szép, akár a lelkem legmélyében fakadt dal…
Amit már Én sem hallok, de mégis megvigasztal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése