Szeretlek…
S ezért nem úgy ölellek s viszlek Magammal…
Mint valami langyos szellő…
Hanem elragadlak, mint mindent elsöprő forgószél.
Nem töprengeni és habozni…
Az élettel nem alkudozni…
Akár a sötétségbe zuhanó fény, úgy hullj Belém…
Szívünk szikrázva csapjon össze, mint a kard…
Hozzon esőt, zivatart, perzselő lángot, mely égig ér.
Ha szeretsz, halálom legyél...
Majd szüless újjá Velem…
Szerelmed tüzes bélyegét, égesd Belém…
Legyünk árnyék és fény…
A világosság és sötétség egymást kioltó végzete…
Vágy és Remény…
De csak ha szeretsz.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése