Ülj az ölembe, s nézzük együtt az utat, mely Hozzád vezetett...
Ne törődj most a kitérőkkel, Én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet...
Ne törődj most a kitérőkkel, Én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett, és hol van már az a felelet...
Leolvasztotta a Szerelmed, a lelkemre fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de mindig is szerettem az utat...
Zötyögtette a szívem, de mindig is szerettem az utat...
Mely Hozzád, s a szívedhez vezetett.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése