2010. november 2., kedd

Olyannak szeretsz amilyen vagyok...





Sokszor annyi is elég, hogy megérints...

Mert az érintésedből sugárzik mennyire szeretsz.

Hogy halljam a hangod...

S akkor már tudom, hazaérkeztem...

Néha ennyi is elég ahhoz, hogy visszatérjek Önmagamhoz...
Megmutattam a legbelső énemet...

S Te nem menekültél el...
Nem fordítottál hátat...

Elfogadtál és olyannak szeretsz amilyen vagyok.

Szeretném ha már most mellettem lennél...

Örömben és bajban...

Vagy mindkettőben egyszerre...

Mert Én már most Veled lennék mindkettőben...


                                   €$@ß@

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése