Ahol az érzelmek laknak, nem az értelem...

A dolgok jönnek, majd mennek...
S néha elvisznek magukkal olyan útra...

Ahol az érzelmek laknak, nem az értelem.

S ehhez nem hiszem, hogy bármit is, ezen kívül hozzá kellene fűznöm...

                                             €$@ß@

Boldog Új Évet Kívánok...

Kedvesemnek...
S mindazoknak, akik ezt a Blogot olvassák.

Békés álmaidban, ne csalódjál soha...
Oltalmazzon Téged, angyalom mosolya.
Lelkedben béke és szeretet virítson...
Düh és gaz álnokság, meg ne szomorítson.
Ostoba szólamra, ne hajoljon szíved...
Gazdagság kísérje, minden vidám lépted.

Útad vigyen, Igaz célod felé...
Jövendőd munkája, ne váljon kereszté.

Éjszaka, pompásan ragyogjon csillagod...
Veled lehessek, amikor csak akarod.
Egymásra találtunk, mint minden kereső...
Társával él, minden egymást szerető.

Közösen tesszük, szebbé ezt a világot...
Ízleld már most a mennyei boldogságot.
Váljon minden titkos, szép álmod valóra...
Áldott legyen minden, együtt töltött óra.
Nevetni tudj és őszintén örülni...
Odvas idő fogát messze elkerülni.
Keveset mondok végül, de szépet...

Kívánok Neked, Boldog Új Évet..!

                       €$@ß@

Ha...

Ha alvó kő leszek, hogy felébredjek...
Kezedbe veszel-e..?

Ha nappal leszek, hogy megvirradjak...
Szemed fölnyitod-e..?

Ha majd fény leszek, szemhéjad alá...
Látni elrejtesz-e..?

Ha tűz gyöngye leszek, egy fűszál sóhajában...
Meghallasz-e..?

Ha fény leszek a szájad szélén, hogy megláss...
Egyetlenegyszer kimondasz-e..?

 

                                   €$@ß@

Szeretlek...

Szeretlek...
Mint fák a fényt, mint az emberek a Napot.

Szeretlek...
Mert hullámaid eljutnak hozzám, s beragyogsz.

Szeretlek...
Mert éltetsz Engem, felemelsz, szívem szíveddel összér.

Szeretlek...
Mert lelked lelkemen áthatolva, meleget szór szerte szét.

                                               €$@ß@

Akivé váltam Melletted...

Kedvesem...

Az a csodálatos a szerelmünkben...

Hogy egész hamar kiismertelek Téged..

Mert ha igazi a szerelem...
Már pedig, miért is kételkednénk benne..?

Elkezdtem Önmagam is a Te szemeden keresztül látni...

S ettől nem csak úgy érzem, hogy jobb lettem...
De tényleg jobb lettem.

Ez olyan, mintha egyenesen beleszeretnék Önmagamba.

Abba az Önmagamba, akivé váltam Melletted.

                                                   €$@ß@

Csak érezned kell…

Kedvesem…

Örömöm, sokszorozódjék a te örömödben…
Hiányosságom, váljék jósággá Benned.
Egyetlen parancs van, a többi csak jó tanács…

Igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy a javadra váljon…

Egyetlen ismeret van, a többi csak kiegészítés…
Alattad a föld, fölötted az ég, s Benned a létra.

Az igazság nem a szavaimban rejlik, hanem az Igazi Létezésben.

Csak érezned kell…
Kell..?
Nem kell..!

Hiszen érzed, mint ahogy Én is érzem…

                                            €$@ß@

Mindent..!

Kedvesem...

Szeretni Valakit, sokféleképen lehet…

De úgy szeretni, ahogy Mi szeretjük Egymást, az valami más…

Mert ez azt jelenti…
Egymás jelenlétében, tökéletesen meztelenül állhatunk.
Nem fogjuk félreérteni Egymást.
Tudjuk, hogy ez a szeretet, legyőz minden félelmet.
Mindent feltárhatunk...

Mindent..!

Kinyithatjuk az összes ajtót és fenntartások nélkül behívhatjuk Egymást.

Részesülhetünk a lényegünkből…

                                    €$@ß@

Cica-Mica...

Kedvesem...

Tudom, hogy Te is szereted Magadban azt a Nőt...

Akivé, nem egészen egy hónap elteltével, Mellettem váltál.

                        €$@ß@

Szeretni szerelmesen...

Szeretni sokféleképpen lehet...

Szerethetsz valakit pusztán szeretetből..
Vagy csak szimplán, egyfajta kedvelésből, tompán...
De Szerethetsz úgy is, mint Én...

Mélyen szerelmesen, őrült szenvedéllyel ...

Azt hiszem, az összes fajta szeretés közül, ez a legcsodálatosabb érzés..!

Mikor úgy szeretsz, hogy közben szerelmes vagy...
 

                                               €$@ß@

Élj a mának...

Senki közülünk nem él a mának, a mában, az adott pillanatban.

Mindnyájan ma is a holnapot akarjuk élni...

Holnap pedig a holnaputánt.
Sorsunkat, valamiért a jövőbe vetjük...

Ostobán azt hisszük, csak holnap érünk el oda...

Ahol, aztán már igazán el lehet kezdeni élni.
Miért van az, hogy senki sem gondolja komolyan, amit ma csinál...

Az ugyanolyan teljes értékű élet...

                                               €$@ß@

Magam sem tudom mióta...

Kedvesem...

Éveket nem írok...
Mert Magam sem tudom mióta...

De azt igen, hogy hosszú ideje itt lakozol a szívemben...

Gyakran tartozol a lakbérrel...
De hiába is próbálnám, lehetetlen volna  kilakoltatni Téged.

Szeretlek...

                                                   €$@ß@

Ami mindig Veled lesz...

Szerelmem...

Sok olyan érték van a világunkban, amivel szívesen megajándékoználak...

Szeretnék Neked bölcsességet adni...
De Te is tudod, azt csak a múló évek hozhatják meg.

Szeretnék Neked sikert adni...
De annak csak akkor van értéke, ha megdolgozol érte.

Szeretnék Neked boldogságot adni...
De az oda vezető utat, Neked kell megtalálnod.

Viszont van egy olyan ajándék, amit csak Én adhatok Neked...
Ami mindig Veled lesz és az nem más...

Mint az Én Szeretetem.

                                 €$@ß@

Mennyi is..?

 
 
Éppen ma vagyok 16 015  napos...
 
Vagyis, majdnem 2288 hetes...
Ami éppen megfelel 384.360 órának...
Átszámítva, ez pont 23.061.600 perc, azaz 1.383.696.000 másodperc...
 
Pedig csak 43 éve, 10 hónapja, és 6 napja láttam meg a napvilágot...
 
Mikor is születtem..? 
S, hogy ezt miért is osztottam meg Veletek..?
 
Csak úgy...
 
Vagy még sem..?
 
 
 

                                          €$@ß@

 
 

Egyek vagyunk az emberiséggel...

Ne kérdezd, ki vagyok...

Mert ahogy Te sem, Én sem vagyok különálló sziget...

Minden halállal, Mi leszünk kevesebbek...

Mert egyek vagyunk az emberiséggel.

Ezért, hát sose kérdezd, kiért szól a harang...

Értünk szól..!

                                           €$@ß@

Örök vagyok Benned...

Örök vagyok Benned...

Sötétben botorkáló kezem, mindig Rád talál.
Átkarol és új életre serkent.

Simogatva, szűziesen, ágyékodhoz hajt.

Nem zihálsz.
Túl a csúcson, némán szorítva szenderedsz szívem lüktető ütemén.
Hajózol messzi csillagok ködén...
Csiklandós kacajod boldogan szórod felém.

Álmodban is úgy szeretsz, mint azokon a lucskos reggeleken...

Csapzottan, kivérezve őrült vágyainktól.

                                                 €$@ß@

Szeretni annyit jelent, mint elveszíteni a fejünket...

A Szerelem olyan, mint a víz, ami áttöri a gátakat.

Elég, ha egy apró rés keletkezik a gáton, amin át tud szivárogni a víz..
S egyszer csak átszakad az egész...

Akkor viszont már senki nem állhatja útját az áradatnak.

Ha leomlanak a falak, a szerelem mindent eláraszt...
Nincs többé lehetséges és lehetetlen...

Mert Szeretni annyit jelent, mint elveszíteni a fejünket.

                                                         €$@ß@

Amit az élet, Nekünk adott...

Keressétek, a kölcsönösen boldog szerelem…
Mély bensőségét és szoros együvé tartozását.
Mert ha kimarad az életetekből…

Akkor a legjobbat mulasztották el, amit az élet adhat.



                                                                     €$@ß@

Fogadj el így...

Soha nem volt hasonló, soha nem volt olyan szó...

Soha nem volt olyan lány...

Olyan, mint Te..!

Nem akartam azt, hogy lásd, hogy nem akarok senki mást...

Hogy nincs még egy olyan, mint Mi...

Olyan, mint Te..!

Várj!

Van még valami, el kell mondjam...

Kérlek, várj..!

Van még valami...

Csak el ne rontsam..!

Minek ide tűz..?

Csak érezd, hogy nem kell más, egy szó, az utolsó, mi mindent felkavar...

Minek ide víz..?

A könnyek majd elmossák, már nem kell, hogy megváltozz csak érts meg...

Csak, fogadj el így..!

Fogadj el így..!

Minden, amit kerestem, ott van a szemedben...

De miért kéne más, ha így is működünk...

Mindenen együtt mentünk át, ne mondd, hogy csak véletlen voltál...

Ne mondd, hogy nem volt bennünk tűz..!
Várj..!
Van még valami, el kell mondjam...
Kérlek, várj..!
Van még valami...

Csak el ne rontsam...



Kívánj szívből szép világot... Kívánj békés holnapot.

Karácsonynak Szent ünnepén...

Gyújtsd a lángot, dúdolj boldog dallamot...

Kívánj szívből szép világot...
Kívánj békés holnapot.

Lásd a mosolyokon át a csodát, szívek fénylő angyalát...
Szeretetből sosem elég...

Égen földön vár most Ránk.

                                                                €$@ß@

                                     

Békés, Boldog Karácsonyt kívánunk Mindenkinek...

Kívánom, Mindenkinek olyan Karácsonya legyen…

Mint a Mienk..!

Annyi szeretet vegyen körül Benneteket…

Mint amit Mi nyújtunk Egymásnak.

Nem kell több…

De ne is legyen kevesebb.


                                          €$@ß@

Valahol, valaki Egymásnak teremtett minket…

A szerelem, vagy az is lehet, hogy az egymás iránt érzett szeretet…

Hihetetlen dolgokat képes kihozni belőlünk…

Nap-nap után, egyre jobban ráeszmélünk arra…
Amit tettünk az nem a véletlen műve volt.

Valahol, valaki Egymásnak teremtett minket…

S ma délután, tudatosult Bennem…
Ha visszanézel séta közben és észreveszed…
Már egy jó ideje, csak a te lábad hagy nyomot a hóban…

Kétségbeesve, szaladsz vissza, hogy megtalálj.

S elhihetitek, ez csodás érzés…

                                         €$@ß@

Vedd észre a csodát, a varázst, a csillaggyúlást...

Futnak, rohannak a napok, céltalan bolyongunk a hétköznapok szürkeségében.

Miért van az, hogy mindenki siet valahová..?
Azt mondjuk, nincs időnk, nem állhatunk meg egy percre sem...
Mert hiányzik valami az életünkből.

Biztos, hogy hiányzik valami az életünkből..?

Közben nem vesszük észre a tarka virágok színét...
Nem érezzük a napfény melegét.

Hiányzik egy ölelés, egy jó szó, elmúlt nyarak igézete...

Ringó kalászosok látványa, erdők bódító illata.

Biztos, hogy hiányzik az életből valami..?

Vagy tényleg, csak nem vesszük észre..?

A csodát, a varázst, a csillaggyúlást.

Egész életünkben szakadatlanul, fuldoklásig küzdünk, harcolunk.
Vágyódunk a tökéletességre, és csak reménykedünk...
Hiába..?

Reménykedünk egy csókban, ölelésben, egy kézfogásban, egy mosolyban.

Hiányzik az életből valami..?
Hiányzik a jó, hiányzik a napfény mosolya..?
Az éjszaka vaksi pislogása, a hajnalok ébredő ölelése..?
Hiányzik a nappalok hangos nevetése..?

Pedig ez mind ott van körülöttünk...

S mi mégis rohanunk, futunk, sietünk valahová.

De egyszer, meg kellene állni egy mosolyra, egy ölelésre, egy igaz szóra.

Valahol, valamikor meg kellene állni, segíteni azon, aki elesett.
Meg kellene tanulni újra mosolyogni, mosolyogva kezet nyújtani..!

Nem hiányozhat a világunkból a Nagy Világ, az Életünkből az Életünk...

A Szerelem, a Szeretet.

                                          €$@ß@

Elértem az álmomat...

Van, hogy az ember azért akar jobb, más lenni, hogy elérje álmát.

Ragaszkodik, küzd, reménykedik...
Néha megalázkodik, földre rogy a fájdalomtól.

Mégsem adja fel, mert előtte a cél.

Én is ezt tettem...

S elértem az álmomat.

Talán azért, mert meg, vagy kiérdemeltem..?
Magam sem tudom...

De nem is számít.

Viszont előfordul, hogy az ember hiába próbálkozik...
Hiába győzi le a korlátait, hiába éri el a lehetetlent...
Az álma beteljesületlen marad.
Ilyenkor az ember csalódik, vádol mindenkit, az életet...
Miért pont vele ilyen igazságtalan.

Eközben elfelejti mennyi mindent tanult, mennyit változott...

Milyen kincseket fedezett fel, milyen tapasztalatokat szerzett.
Úgy érzi, a megtett út, a lelkesedéssel teli pillanatok...
Az álmára fordított idő, mind feleslegesek voltak.
Van, akinek a szemében ilyenkor kialszik a tűz...
S attól fél, soha többé nem lobbantja be semmi.
Ilyenkor mekkora csoda lenne, ha valaki emlékeztetné őt...

Az út már megadta nekik mindazt, amit az álomtól várt.

Van, hogy nem azért nem teljesül egy álom, mert nem érdemeljük meg...

Hanem mert az álom nem érdemel meg minket.

                                                   €$@ß@

Egymáshoz símulva kívánunk... Jó éjszakát...

Egy földre tévedt Angyal, jött el Decemberrel...
Egy Nő szívébe bújva, Aki végre itt van Velem.

Megtaláltuk egymást, dacolva ezer hitetlennel... 
Hiszem, s tudom a sors rendelte el.

Egy földre tévedt Angyalért küzdöttem már régen...
S jött egy jel, mi megsúgta, mit tegyek.

Láthatatlan szívdobbanás láncait viselve...
Szavaitól minden bánat, jóra-szépre lel.

Ez az elképzelt arc, ami kedves és szép...
Ugyanúgy hat, még mindig Rám.

Az elképzelt vágy minden pillanatát...
Szerelemünkkel átitva éljük át.

De tudom értem jött el, s Én Őt vártam...
Már nem csak álmomban él.

Hogyan titkolhatnám, rég a szívembe lát...
Minden éjjel csókjaival halmoz csókjaimért.

Itt van...
Egymáshoz símulva kívánunk... Jó éjszakát.

                                      €$@ß@

A Te arcod...

Egy Nő, mindig többet ér, mint az arca...
Mert a szíve és a lelke, nincs egyetlen fotóján sem rajta.

                                       €$@ß@

NoComment...

A szívet legyőzni nem lehet.

Akárki, akármit is állít...
Nem talál annyi boldogságot egy "végigjátszott" életben...

Mint egy szerelemtől átitatott percben.

                                €$@ß@

Egymást ölelve...

Már nem érdekel, milyen évszakot követ a nyár...
S mely elől menekül a tavasz.
Nem figyelem, az óra mutatója merre jár...
Előre dől, vagy épp hátrafelé halad.

Csak azt tudom, számomra szemed tükrében kél fel a nap...

S csupán akkor tavaszodik szívemben...

Amikor Egymást ölelve megéljük, minden csodás álmunkat…

                                               €$@ß@

Éljétek az életet...

Miért van az, hogy egy válási procedúra legjobban szenvedő alanyai...
Saját gyermekeink.
Tudomásul kellene venni végre mindenkinek...

Gyermekeink nem azért jönnek a világra, hogy megoldják problémáinkat...

S nem is azért, hogy kitöltsék életünk hiányosságait...
S főleg nem, hogy tökéletessé tegyék boldogságunkat.

Hanem azért, hogy a saját történetüket írják és éljék meg.

                                   €$@ß@

Hibáiddal és gyengeségeiddel együtt szeretlek...

Tudod Kedvesem...

Az Igazi Szerelem nem vakká, hanem látóvá tesz.
Világosan látom a hibáid és gyengeségeid.

S ennek ellenére szeretlek, hibáiddal és gyengeségeiddel együtt.

                                    €$@ß@

A boldogság, Hozzánk költözött...

Édes ébredés csillant meg ajkad mosolyán...
Sugarát hintette a hajnal, megvillant vállad meztelen vonalán.

Sóhajtó nyújtózásod törte meg a csendet...
Hajfürtjeid, kacéran köszöntötték a sokat ígérő reggelt.

Merész fények játszadoztak hamvas bőrödön...
Álmaid szülte képek rejtőztek, szobánk titkokat rejtő falai között.

Derű virága rajzolódott lényed színes vásznán...
Igézőn nézted a világot, mely csodálattal figyelt...

A boldogság járt Nálad…
S nem csak járt, Hozzánk költözött.

                                           €$@ß@

A Mi második Életünk, most kezdődött el...

Ja, igaz is…
Lehet, hogy most egy titkot árulok el...

A Kedvesem itt alszik Mellettem…

Egy hete Vele fekszem, s Vele ébredek…
Gyönyörű, ahogy alszik…

S még szebb, ahogy ébred…

A többiről inkább nem beszélek…
Végre elmondhatom, vagy inkább leírhatom…

Hazaérkeztem… Nem megyek tovább..!

De a Blog marad…
Igaz nem napi szinten, mint ahogy az elmúlt hét is mutatja…

De ha nem lesz „jobb” dolgom…

Azért éjszakánként szakítok rá egy kis időt…
Figyellek Bennetek, hát ti is figyeljetek Engem.

Mert a Mi második Életünk, most kezdődött el.


                                                                              €$@ß@

Jó Szeretni Téged...

A világ valahol önző, mindent magáért tesz.

Ha nem lenne az, akkor már régen kihalt volna.

Az ember is saját magért eszik, iszik, jótékonykodik, él...

Saját magáért szeret.

A felhő is azért küldi felénk az esőt, mert nehéz neki a teher.
A rügy is azért hoz virágot, mert többé nem tudja magában tartani.
Igen, Én is Magamért szeretlek.

Mert jó Szeretni Téged.

Általad érzem azt, hogy élek.
Mert Te vagy a napsugár, aki segít virágbaborulnom.

Úgy szeretlek, mint ahogy a virág a Napot szereti.

Elhittem Neked, hogy élni érdemes, de ahhoz fény kell.

Nekem Te vagy a fény... 

Mert anélkül, élni nem lehet.
Olyanok vagyunk, mint két fuldokló, akik Egymásba kapaszkodnak...
Akik nem lenyomni, hanem fenntartani akarják Egymást.

Élned kell, Nélküled megfulladok.

Másképp nem is lehet.
Ne akarj áldozatot vállalni, áldozatot hozni...
Azt nem lehet sokáig bírni.

Abba az ember belefárad...

Közben pedig észre sem veszi a Napot.
Mert fáradt, mert nincs rá ideje.
Mert önzetlen, és önzetlenségében egyszer csak lemerül.

Önfeláldozással nem lehet megmenteni a világot...

Csak úgy...
Ha az ember magát menti...
Ha a maga kedvéért menti.
Ültet egy fát, azt mondja a jövőnek.

Közben pedig azért, mert úgy érzi, ő marad meg azáltal...

Ha a jövőnek ülteti a fát.
Különben talán semmit se tenne.

Szeretlek, de nem csak Te érted, hanem Magamért...

Mert e nélkül a szerelem nélkül meghalna Bennem valami...

S ezért kellesz Te, mert csak Te vagy, aki életben tudod tartani.

Azért kell élnem, mert ha meghalnék, nem szerethetnélek.
Magamért tartalak, és Te Magadért tartasz meg Engem.

Egyedül, mind a ketten lezuhannánk.

                                          €$@ß@

Áldás vagy átok..?

Mindannyian az Élet Művészei vagyunk.

Van akinek vésőt és kalapácsot adott a kezébe, hogy szobrot faragjon...
Másnak ecsetet és festéket, hogy fessen...
Vagy fakanalat, hogy szakácskodjon…

Míg nekem papírt és tollat, hogy írjak.

De soha senki ne akarja használni a kalapácsot a vásznon...
Se az ecsetet a szobron…
Vagy a fakanalat ne is említsem, hová is való…
Ezért, még ha nehezemre esik is, el kell fogadnom azt...

Amit néha nem áldásnak érzek, hanem átoknak.

Mert örömöm és bánatom, vagy inkább tehetetlenségem…
Talán, Nekem a legkönnyebb kifejezésre juttatnom.
Igen, tehetetlennek érzem Magam…

Tehetetlennek…

A Kedvesemet (Aki idő közben a TÁRSAMMÁ vált…) érő agresszióval szemben…

Könnyű elbújni az elvesztésből adódó „fájdalom” takarója alá…

S innen most Kedvesem kérésére, töröltem két mondatot...
De talán így is érthető, bár szerintem itt lenne a helye...

Kérdem Én, itt kezdődik a férfiasság és az intelligencia..?

Vagy inkább, itt fejeződik be..?

Én sem voltam büszke arra, amit egykoron tettem…
De Én legalább elfogadtam a segítséget.
S látod, ez született belőle…

http://igazivolt67.blogspot.com/2010/12/mi-masodik-eletunk-most-kezdodott-el.html

Még ha te ömlengésnek is tartod…

Én azért büszke vagyok rá.

S arra is, Akiről szólt, szól, szólni fog…

Holnap is…

Érdemes lenne neked is egyszer „tiszta fejjel” leülnöd…
Csak úgy olvasgatni.
Sokat lehet tanulni belőle…

Remélem, van aki átadja neked ezt az üzenetem…

                                                         €$@ß@