Írhattam volna Én is… De a Kedvesem ajándékozott meg ezekkel a sorokkal.
"Sosem voltam az a típus, aki csak úgy odaveti, hogy... Szeretlek.
Mert nekem ez a legnagyobb dolog a világon.
Ezért amikor rájöttem, hogy Beléd szerettem... Ez egyfajta csoda volt a számomra. Minden elővigyázatosságom és fenntartásom elszállt akkor.. Amikor a szemedbe néztem.
Mert láttam, hogy ez egy életre szól.
Néha még most sem hiszem el... Mennyire szerencsés voltam, amikor Rád találtam.
Te vagy mindaz, amire vágytam...
S amit sosem reméltem, hogy megtalálhatom. Amikor átöleljük egymást, nem akarlak elengedni... Mert tudom a szívemben...
Sehol a világon nem tudnék Hozzád hasonlót találni.