Még mindig bennem élsz...

 

 

Még mindig bennem él…

Az a pillanat...

 

Mikor nem tudtam Melletted csak úgy elmenni...

 

Képtelen voltam rá…

Megláttalak, s egyszerűen csak éreztem...

 

Közöm van Hozzád.

 

Nem tudtam a hogyant...

Csak éreztem...

 

Hozzám tartozol, bele az életembe.

 

Nem kellett keresnem a pillanatot...

Jött az magától.

 

Beszáguldott az életembe, s szebbé tette azt.

 

Érte éltem, s élek...

Azokért a percekért...

 

Amikor valami megmozdul.

 

Olyankor minden más.

Nem csak hittem, hogy vannak csodák...

De, be is bizonyosodott, hogy léteznek.

Amikor a Véletlen...

Egyetlen pillanatban találkozott a Sorssal...

Akkor az a pillanat...

 

Képes volt teljesen megváltoztatni és felülírni az életem..

 

S a Tiéd is.

 

                      €$@ß@