Na, most, hogy így
megmondtátok nagyon frankón mi legyen…
Gondoljátok át még egyszer
és ne hagyjon hidegen…
Kinek gyűjtsön helyi
hírlap, műtétre meg reményre…
Ki várjon (ha minden jól
megy) öt hónapot segélyre…
Ki menjen el címerezni,
negyven fokos hőségben…
Ki ne tudjon jó dolgáról a
családi bőségben…
Unalmában, ki váltson a
kaviárról lazacra…
Ki vezessen, öt órát fel a
nagybani piacra…
Kit kenjenek fel a falra,
nyilvánosan fartúrásért…
Kit nevessen ki mindenki,
az osztályban nákolásért…
Ki ültessen begóniát…
Ki játssza a halál fiát…
Dugják meg csak buliból…
Álmodozzon gumiról…
Kinek kelljen, csak a
nevét írnia a kérvénybe…
Ki nyomora legyen puszta
vágókép a tévében…
Jól élünk úgy általában,
Duna menti Kánaán…
Minek van itt, húzzon
innen, csulázzad le, ha cigány…
Ki keresse pénzét úgy,
hogy utasokat baszogat…
Ki szopjon le jó szerepért,
mindenféle faszokat…
Ki várjon (hogy hátha lesz)
a koleszhelyre hiába…
Kinek legyen hobbiból, egy
kisszekrénnyi pipája…
Kit küldjön a magyartanár,
minden nap a Békébe…
Ki vágyjon (de hiába) a
fal tövében békére…
Kinek legyen paleora,
thai-masszőrre steksze…
Ki örüljön, hogy maradt
még háztartási keksze…
Ki viduljon fel, mert kap
egy jól fizető közmunkát…
Ki ne higgye, (de naivan!)
hogy az állam mindent lát…
Ki legyen az ÁVH-tól, mai
napig betojva…
Kinek legyen minden dicsősége
az, hogy betolja…
Ki hányjon ki, tízezernyi
összértékű piát…
Ki lásson meg (még ha
nincs is) minden apró hibát…
Kinek legyen a betevő,
cannabis a probléma…
Kit vigyen az apja,
kiskorúan bordélyba…
Ki üljön az utcára ki
„éhes vagyok” táblával…
Ki dobja fel kastélyát,
pár antik görög vázával…
Kinek legyen, ismeretlen
fogalom az otthon…
Kit gondozzon méregdrágán,
család helyett otthon…
Kit nézzenek (mert fekete)
a DM-ben még jobban…
Ki érezze, házassága miatt
magát béklyóban…
Kit basszon (ha bánata van)
el a négyes metró…
Ki mondja a frankhitelre
legyintve, hogy dettó…
Kibe rúgjon, mert az apja
veri otthon őt is…
Ki tartson el (válás miatt)
két-három-négy nőt is…
Kire üvölthessenek rá:
„most már aztán kussoljon”
Kit vadásszon be
szocmunkás, hogy havonta tusoljon…
Kinek legyen, kulináris
fellegvár a macikávé…
Ki lövessen a fülébe,
öt-hatezer bogyót kábé…
Ki vigye a barátait,
mindennap a Trójába…
Kinek legyen, soha sem volt
és nem is lesz Toszkána…
Ki menjen a sikkasztását,
meggyónni a templomba…
Ki higgye, hogy minden
egyes roma ember egyforma…
Kinek legyen, augusztusi
rémálma a tankönyv ára…
Ki ruccanjon év közben ki,
tíz napra a Bahamákra…
Ki hányjon az utcaképre
fittyet, s lakjon putriban…
Ki süllyedjen föld alá, ha
meglátják a turiban…
Ki bírja ki szalag mellett
ödémával évekig…
S érezze szarul magát mégis, mert így sem telik…
Kivel legyen a kirendelt
ügyvédje. egy tajparaszt…
Kinek ne fizessék ki, az
elkészített útszakaszt…
Ki oktasson pluszpénz
nélkül, mindennapos tesit…
Ki gyűjtse a pontokat,
hogy kapjon ingyen tepsit…
Kinek legyen a vizesblokk,
óriási luxus…
Ki hisztizzen a kertésznek,
hogy csálé a bukszus…
Kinek teljen hét évbe, míg
összejön a kocsira…
Kit marjon a bűntudat, ha
nem jut mégse csokira…
Ki fizessen kamatot, még
azért is hogy tanul…
Kit ejthessen, minden egyes
pár cipellő rabul…
Kinek legyen, takaros kis
nyaralója Páduában…
Ki húzza ki télen is a
tavaly nyári ruhájában…
Kinek legyen evidens, a
napi ezer ebédre…
Kinek szarjon a hatóság,
nagy ívben a fejére…
Kinek legyen, allinclusive
foglalása Bécsbe…
Kinek legyen az is nagy
szó, hogyha eljut Pécsre…
Kit utáljon az egész ház,
mert mindig ott guberál…
Ki örüljön, hogy a régi
vonalas még szuperál…
Ki próbálja a másikat,
rosszabb színben tüntetni fel…
Ki szaladjon, fizetetlen
járulékkal Brüsszelig el…
Kit nyaldosson kéthetente,
kozmetikált dakszli…
Kinek legyen,
gyomorgörcsös árfekvés a taxi…
Ki borítsa fel az asztalt,
mert a fala sárgább…
Ki adjon ki még többet,
hogy rávarrják a márkát…
Ki szerelje le a cigis
szekrénykét a pult mögül…
Kire mondják, hogy ő még a
jég hátán is elterül…
Él mint Marci Hevesen, egy
tál hideg levesen.
€$@ß@
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése