Ha elszántad rá magad, csak úgy teheted, mint Én...
De azt tudnod kell...
A holnap nem ígéret, csupán egy esély..!
€$@ß@
2011. augusztus 10., szerda
Mint Én...
Ha elszántad rá magad, csak úgy teheted, mint Én...
De azt tudnod kell...
A holnap nem ígéret, csupán egy esély..!
Ébresztő....
Ha azt akarjátok, hogy ti álmotok is valósággá váljon...
Semmi mást nem kell tenni...
Csak felébredni..!
S nem pedig álmodozni tovább és tovább.
€$@ß@
2011. július 31., vasárnap
Dórának...
Ahhoz, hogy megtaláld az igazi boldogságot...
Előbb magadban, magaddal kell békét kötnöd...
Mert a lélek békéje nélkül, nincs boldogság.
2011. július 30., szombat
2011. július 28., csütörtök
Szabolcs, a neved kötelez......
Kisfiam, Szabolcs..!
Mert Nekem mindig is az maradsz..!
Én tudom, s remélem Te is...
Nomen est Omen..!
Vagyis…
A név kötelez..!
Mint ahogy az Én nevem, úgy a Te Neved is előjel…
Hűen tükrözi személyiségedet és a sorsodat, amit kirótt Neked az élet.
Megmutatom, mit tartogat Neked a sors, neved betűinek jelentése alapján…
Kezdjük is az első betűvel...
"S" Bölcsességet, ősiséget, csábítást, érzékiséget...
Egy fajta hullámzást, lüktetést mutat.
A szélsőségek embere az, akinek nevében az "S" gyakran szerepel.
De ezt nem kell feltétlenül rossz értelemben értelmezni.
(Sasvári Sándor például zenész, színész, lovas, üzletember.
Egy igazán sokoldalú személyiség.)
"Z" Az őszinteség, a nyitottság, betűje...
Mutatja a verbális képességeket a törekvést a jó kommunikációra.
"A" A házad védelmezője, amit a betű formája is mutat.
A védelmet, a tested is jelképezi.
Ha leírod, figyelj, hogy mindkét "lába" a földet érje...
Kívánom, mindig biztos védelmet nyújtson neked ez a ház.
"B" A házasság betűje, a kapcsolatoké, az érzéseké, a szerelemé.
A "B" a birtoklást is jelöli...
Ahogy a betű hasa öleli a világot, a tárgyakat vagy a partnert.
(Gondolj csak Barbie-babára...
Aki földi javainak tömegével a fogyasztói társadalom női ideálja lett!)
"O" A kör, a teljesség, a karikagyűrű jelképe, a házasságban, a munkában...
Vagy bármilyen cselekedetben.
De lehet, bezártságra utaló jelentése is.
A végtelen kör, mely fogva tart, ugyanakkor lehetőségekhez juttat.
"L" Az intellektus, egy fajta szellemi kényelmesség betűje…
Olyasvalakit jelöl, aki a tudásával szerzi meg a javait, kényelmét...
"C" Női jelkép, a "cica farka", nyitottság, szeszélyesség, változékonyság...
A Hold analógiája mivel egy félholdra is hasonlít.
Nyitottságot mutat, nőiességet, befogadást.
"S" Leírhatnám mégegyszer, mivel ezzel kezdődött a neved...
De inkább olvasd el ezt a három jótanácsot...
1. A kezdőbetűk duplán számítanak...
Vagyis erősebben nyomnak a latban.
2. A dupla betűk nyomatékot kapnak.
Nem csak akkor, ha egymás mellett állnak...
Hanem akkor is, ha azonos név tagban kétszer szerepelnek.
Mint ahogy a Te nevedben, két dupla betű is szerepel.
3. A beceneved érdemes lehet külön is megvizsgálni, értelmezni...
Ez mutatja meg választott éned, küldetésed.
@P@
2011. július 24., vasárnap
Fától az erdőt...
Gyakran azért nem találtok a hercegre, vagy a hercegnőre a fehér lován...
Mert a lovat figyelitek, s nem a lovast.
€$@ß@
2011. július 19., kedd
2011. július 18., hétfő
Valaki...
Néha úgy érzem, valaki sakkozik az égben...
Velem..!
De nem Én ülök vele szemben...
Mert Én a sakktábla egyik figurája vagyok.
Kiszolgáltatott szerepnek tűnik.
Olykor, lázadozom ellene.
Pedig valójában, társasjátékot játszunk.
De nem ő dobálja a kockát, hogy mennyit lépjek előre a játéklapon...
Hanem Én.
Rám bízza a játék mámorát.
Igaza volt Einsteinnek...
"Isten (már ha létezik) nem kockázik a világgal.
Csak figyel...
S talán, reménykedik...
€$@ß@
2011. július 17., vasárnap
Igen vagy nem...
Tenni, vagy nem tenni..?
Merni, vagy nem merni..?
A legtöbb ember nemmel szavaz akár bátornak tartja magát, akár nem.
A bizonytalanság és a kudarc lehetősége nagyon rémiszt?
Az emberek zöme inkább a boldogtalanságot választja...
Mint a bizonytalanságot.
€$@ß@
Szükségem van rád...
Van egy gyönyörű mondatunk…
„Szükségem van rád.”
De hogyan?
S miért?
Pedig a válasz egyszerű...
Azért, mert vagy, létezel, élsz.
Mert megnyugtató érzés számomra a létezésed.
Nem lehet megmagyarázni, hogy miért.
De nem is kell.
Önzés ez..?
Egy picit, talán az.
Azért van szükségem Rád, mert a bennem lévő szeretetnek van szüksége Rád.
Téged választott, Téged akar szeretni.
Neked akar adni minden szépet és jót, amit addig összegyűjtött.
S mikor ez megtörténik, ez számomra mindennél több.
Valóban, ebben van némi önzés, hiszen mindez, engem (is) boldoggá tesz.
Ha Te boldog vagy, Én is az vagyok.
Ám ha Te is ugyanezt éled meg, akkor már nem önzés...
Akkor valóban igazzá, tisztává, önzetlenné válik a mondat.
S elhihetitek, létezik ez a mondat.
€$@ß@
A szeretet vaksága...
Attól még lehetsz hűséges, ha elszöksz valakitől...
Vagy ha ha odafutsz valakihez.
A hűség nem is igazán erény, inkább csak a szeretet vaksága...
S ez elöl nincs menekvés.
Előbb vagy utóbb ez a fajta hűség mindenkit utolér.
Ezért kell nagyon alaposan meggondolni mire is esküszünk...
Mert minden, ami hűséggel kezdődik árulással ér véget.
€$@ß@
2011. július 14., csütörtök
Ami nem öl meg, az megerősít...
A türelem az, ami a legértékesebb dolgokhoz szükséges.
Kivárni egy rózsa nyílását.
Megvárni egy gondolat szavakká érését.
Megalkotni egy sejtelmes mosolyt rejtő képet.
Rímbe foglalni a gondolataimat, ami csak hozzád repít.
Mind-mind türelem, idő, kitartás.
S ami a legfontosabb...
Hit.
Hit a szerelemben, a szépségben, a csodában.
Hit a türelem gyümölcsében.
Mert a türelem a legszebb gyümölcsöt termi...
Azt, amire vágyunk.
Lehet az akár egy rózsa, egy mondat, egy mosoly, egy dallam…
Te Kedvesem.
Akire oly sokáig vártam...
S vágyom mind a mai napig, minden pillanatban.
Türelemmel.
€$@ß@
Ami elmúlt...
A múlt felhánytorgatása...
A legjobb módja annak, hogy tönkretegyük a jövőt.
Mert az egyik a másikra épül.
Azt, ami elmúlt, tökéletesen el kell temetnünk...
S be kell ültetnünk a vezeklés virágaival.
€$@ß@
2011. július 12., kedd
Kedvesem...
Van egy szó…
Egy gyönyörű szó.
"Kedvesem"
Mennyi gyengédség, meghittség, intimitás...
Mennyi szeretet lakozik ebben a bájos szóban.
S mennyi-mennyi érzelem...
Ezt a szót az emberek nagy többsége, már nagyon ritkán használja.
Legalábbis, ha komolyan...
A benne lakozó érzelemnek megfelelően akarjuk kimondani.
Mert ezt a szót, csak egyetlen embernek mondhatjuk.
A Kedvesünknek.
Annak, aki szívünk számára a legkedvesebb.
Aki a szívünkben él.
Nem szerető, nem barát vagy barátnő, nem partner.
Hanem Társ.
Az egyetlen.
A legkedvesebb.
Én ezért is mondom nap mint nap Neked...
Kedvesem.
€$@ß@
2011. július 7., csütörtök
Emberül...
Valahogy mindig félúton vagyok, remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg valahonnan, bárhova jutok, valami jót mindig magammal viszek.
Valahogy mindig félúton vagyok, úton a múltból a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem, hegyek omolnak a lábam elé.
Valahogy mindig félúton vagyok, néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog egy furcsa érzés, hiába megyek, minden út körbefut.
Valahogy mindig félúton vagyok, mondják... az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt önmagam, hisz minden lépés a csillagokig ér.
Valahogy mindig félúton vagyok, mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek, hát próbálok úton maradni...
Emberül.
€$@ß@
Ha lett volna még egy holnapod..?
Mondd, mit teszel, ha nem lesz holnap...
De Te magadban tartod, amit el kellett volna mondanod..?
Mondd, mit teszel, mikor nem teszel semmit...
De megtehetted volna, s a tétlenségtől fáj minden gondolatod..?
Mondd, mit teszel, ha újra és újra hibázol...
De nem lesz rá lehetőséged, hogy jóvá tedd..?
Mondd minek, mire vársz...
Hisz csak egy lépés kell, hogy boldog lehess.?
Mondd, mit ér az élet, ha a boldogság messze jár...
Mit érnek az évek, ha nem (mindig) hiányzik, aki vár..?
El tudnán mondani, mit kellett volna tenned, s mondanod...
Ha lett volna még egy holnapod..?
€$@ß@
Nem keresni, megalkotni kell...
Ne keressétek a tökéletes szerelmet...
Úgy sem találnátok rá..!
Mivel azt nem keresni, hanem megalkotni kell.
€$@ß@
Miért is..?
A nevemet tudhatjátok, de az életem nem ismeritek...
Hallhattatok arról, hogy miket tettem...
De fogalmatok sincs róla, mit és miért is csináltam.
€$@ß@
2011. június 26., vasárnap
Ha nem lennél...
Tudod Kedvesem...
Ha nem lennél...
Ha soha se találkoztam volna Veled...
Akkor most nagyon keserű lenne az életem.
Néha mutatónak belém kúszik az-az érzés...
De Nélküled eluralná az egészet, s örömtelen lenne az életem.
Mindent meg lehet szokni, azt hiszem...
Csak egyet nem...
Legyen bármennyi a gond, bármennyi a fájdalom...
A szeretetben a lélek akkor is ünnepel, ha a szív megszakad közben.
Mert a szeretet, csodákra képes.
€$@ß@
Mi, ketten...
Öregedjünk meg együtt...
A sors bármit is rendel.
Így állunk elébe mi...
Ketten egy szerelemmel.
John Lennon
2011. június 23., csütörtök
Szerintem...
Azt mondják...
Jobb bölcsen szeretni, mint esztelenül.
De szerintem, esztelenül szeretni még mindig jobb...
Mint nem szeretni egyáltalán.
€$@ß@
Válaszd a másodikat...
Ne gondolkodj a megoldáson...
Ha bebeszéled magadnak, hogy egyszerre két embert szeretsz...
Válaszd a másodikat...
Mert ha az elsőt igazán szeretted volna...
Nem szerettél volna bele a másodikba.
€$@ß@
2011. június 18., szombat
Mondanád..?
Mernéd-e mondani a tűznek, hogy ne égjen..?
Dühöngő áradatnak, hogy kitérjen..?
Mondanád-e a lángnak, hogy kihunyjon..?
S a viharnak, hogy Miattad csituljon..?
Mondanád a fagynak, a szélnek, ne hozzon havat a télnek..?
S a Napnak, ne ragyogjon, lázas elméd megnyugodjon..?
Vándorló lelked ne keressen..?
Szerető szíved ne szeressen..?
Én mondanám..!
Hát mondd Te is a tűznek, hogy ne égjen..!
Dühöngő áradatnak, hogy kitérjen..!
Mondd a lángnak, hogy kihunyjon..!
A viharnak, hogy csituljon..!
Mondd a fagynak, a szélnek, ne hozzon havat a télnek..!
S a Napnak, ne ragyogjon, lázas elméd megnyugodjon..!
Vándorló lelked ne keressen..!
De azt hiába is mondanánk, szerető szívünk ne szeressen.
€$@ß@
Jó ilyennek lenni...
Szeretek álmodozni...
Talán azért, mert romantikus vagyok.
Valóra is váltom az álmaimat...
Emiatt, még Én is Őrültnek tartom Magamat.
Nagyon tudok szeretni...
Mert jó szerelmesnek lenni.
Hát ne okozz csalódást...
Mert az elszomorít.
De talpra tudok állni, mert ember vagyok...
S ezt az erőt, nem veheti el Tőlem senki.
€$@ß@
2011. június 9., csütörtök
Tengered vagyok...
Hangod vagyok, mi torkodból tör fel...
Édes álmod, mely éjjel átölel.
A legszebb pillanat, mely esténként jön el...
Érzés, mi testeden át a lelked kapuját veri fel.
Orkán, ki elragad s tépett levelekkel takar...
Óvva édes valóságod, de az egekik felkavar.
Dallam, mi zengedezve besurran füledbe...
Szemeiddel táncolva, mámorítón ringat el.
Szívedben taktus, mely dobol-dobol ütemre...
Tengered, mi vadul vagy lágyan, de átölel.
Vagy, csak egy röpke gondolat...
Árnyékod, édes tested megett.
Veled boldog, holtomiglan, holtodiglan...
S nem, mint az álom, mi ébredéskor tovaillan.
€$@ß@
No Comment...
Ne foglalkoztasson az más mit gondol Rólad, vagy hogyan néz Rád...
Hiszen baja csak annak lehet Veled...
Aki magával sincs megelégedve.
2011. június 5., vasárnap
Az örök szerelem...
Ki vagy Te..?
Talán csak egy Nő..?
Vagy inkább, A Nő..!
Talán egy barát..?
Egy régi szerelem..?
Talán a múlt..?
Vagy a jövőm...
Az örök szerelem.
Talán egy ismerős arc..?
S van, kinek a legnagyobb ellenség.
Egy komoly érett Nő..!
Vagy csak egy szeleburdi Kislány..?
Mindenkinek mást jelentesz...
S, hogy Nekem mit...?
Talán azt, akit minden kétséget kizárva...
A legjobban szeretek.
Azt, aki fájdalmat okozott, s kinek fájdalmat okoztam.
Azt, aki mindig mellettem volt, van...
Azt, aki szeret, nem szeret...
Aki Örökké szeretni fog...
€$@ß@
2011. május 30., hétfő
Ne kérdezz... Csak használd..!
Használd a magányt arra, hogy megtanítson az együttélésre...
A háborút, hogy megmutassa a béke értelmét...
A tétlenség unalmát pedig arra...
Legyen ami ráébresszen a kaland fontosságára.
A csöndet, hogy megtanítson a szavak felelősségére...
A fáradságot, hogy megértsd az ébredés értelmét...
A betegséget, hogy ráébresszen az egészség fontosságára.
A tüzet, hogy a vízről tanítson...
A földet, hogy megértsd a levegő értékét...
S a halált, hogy értékeld az élet fontosságát.
€$@ß@
2011. május 29., vasárnap
Szabadság...
Igaza van Müller Péternek...
"Senki sem mondhatja meg, kit szerethetünk."
Még saját magam sem utasíthatom magamat...
Mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahová akaratom fölér...
Ez a lelkemnek olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli magasságban...
Ahol már sem a társadalom, sem a szokások, az elvárások, a félelmek, az érdekek...
De még a lelkiismeret sem szólhat bele semmibe.
Lélek itt már szabadon szárnyal, azzal és oda, akivel és ahová akar.
A szeretetnek egyetlen törvénye van.
S azt úgy hívják...
Szabadság.
Szólj...
Szólj, s ajkadra öltöm vágyam...
Felruházom nyelved, szóvirágos ágyban.
Paplant is húzok Reád melegedjen meg benne...
Minden apró szavad, mintha szavam lenne.
Csak szólj, s megfürdök dallamában...
Szólamodba dőlök, mély sóhajjá válva.
Úgy szólok majd vissza, mint kit megforgatnak...
Mézes-mázos hangon igémmé fogadlak.
Hát szólj, s Én mást többé meg sem hallok...
Másnak ajakáról, bármilyen szó csillog.
Csak a Te szavaddal, mondhatom el szebben...
Mit képtelen voltam, ebben az egy versben.
€$@ß@
Érezted már szavak érintését..?
Gondolkodtál már azon...
Mi teszi a szavakat varázsszavakká...
Olyanná, amelyek kötnek és oldanak..?
Érezted már szavak érintését...
Amelyek simogatnak, gyógyítanak, vigasztaltnak...
S talajt csúsztatnak a lábad alá..?
Tudom, tapasztaltad már a szavak sebző, égető, jéggé dermesztő hatását...
S azt is, hogy olyan súlyosak néha, mint a föld egész terhe.
Én már tudom, mennyire kell vigyáznom minden kiejtett szavamra.
Hát Te tudod..?
€$@ß@
2011. május 24., kedd
A hitem, majd megteremtem magamnak Én..!
A való világ nem rím, nem fény, nem forró pillanat...
Mert mindaz ami áll, összeomolhat egy perc alatt.
A könny a munka a kacaj a tudás a vágy a szív az ész, az igazi kincs.
S ha nincs elöttünk cél és remény, a semmibe múló ködbe vész.
Te, aki állítólag ott vagy mindenek felett, ne adj mást, csak reményt...
A hitem, majd megteremtem magamnak Én..!
€$@ß@
Éppen Te és éppen Én...
Talán véletlen volt mikor összecsengtünk..?
Éppen Te és éppen Én..?
Milliónyi kavics fekszik együtt, mégis árván...
Ott lent a tenger fenekén.
Melyiket sodorja eléd egy hullám a partra..?
S ha arra jársz, a napfény csalfa fénye megcsillan-e rajta..?
Tengernyi víz, homok és kavicstenger...
Mégis, miért tűnik el az ember ebben a szédítő tömegben..?
Árván, magányosan...
Megtaláltan és újra, mindig újra elveszetten...
€$@ß@
2011. május 23., hétfő
Érezheted...
Kedvesem...
A szerelem, számomra nem csak annyit jelent...
Szeretlek és Te viszontszeretsz...
Azt jelenti, a támaszod leszek, akkor is vigyázlak, ha nem kéred…
Szeretlek akkor is amikor szavam, nem simogatva enyhíti sebed...
Hanem gyógyító kenőcsével csípni kénytelenek a kellemetlen sérüléseket.
Szeretlek, amikor inkább magamhoz húználak...
Mégis a szemeidbe nézve kell őszintének lennem.
Szeretlek természetesen, vörös virágszirmok izzásával...
Illatod buja vágyainak mohóságával.
Szeretlek olthatatlan csókjaimmal...
Puhán incselkedő, ajkamra font szenvedélytől izzó válaszoddal.
Szeretlek mindenkor, ha elrévedsz az emlékek fodros medrű taván.
S akkor is, mikor a tó cseppjei feltörnek...
S végigfutnak arcod bársonyán.
Szeretlek, ha csendre intesz, s néma fájdalmad tűrnöm muszáj...
Mert úgy szeretlek, ott, akkor, vágyaim oly módján...
Amelyből érezheted ,Tőled csak a halál választhat el csupán.
€$@ß@
Ha igazán látsz, Engem látsz...
Ne csak Én, Te is higgy a pillanat erejében...
Az őszinte tekintetben.
Egy apró érintésben, egy ölelésben...
A simogatásban, a csend mondanivalójában.
Már nem gondolom, hogy mindig mindent ki kell mondani...
A szavak sokszor torzítanak, leplezik a valóságot.
Nézz a szemembe és ne mondj semmit...
Én sem szólalok meg.
Ha igazán látsz, Engem látsz...
Ez a pillanat más, most megtudhatsz Rólam mindent.
Szavak nélkül...
Hiszen, csak esőcseppek vagyunk a végtelenben.
€$@ß@
Szeretlek...
Ne szégyeld kimondani...
Szeretlek.
Ne csak a dajkádnak mondd...
Mondd bátran a kedvesednek.
Mondd a Holdnak, a Napnak...
S mondd a szélnek, a felhőtakarónak.
Mondd a forrásnak, a csermelynek...
A tavaknak a tengereknek.
Mondd a hegyeknek, a fenyveseknek...
A virágoknak, a mezőknek.
Mondd a delfinnek, a kismadárnak.
A pillangóknak, s az őzgidának.
Mondd a Földnek, az Égnek...
Minden nemzet, összes gyermekének.
Ám, ha szégyellnéd kimondani...
Hát kiáltsák világgá tetteid.
Mert e szócskától megszépül a világ...
S akkor meglátod, visszakiált.
€$@ß@
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)