:)

Csak Te vagy...
Aki a lelkemet megérti...

Aki felfogja sóhajom.

Csak Te vagy...
Aki örökre a régi...

Aki érzi a gondolatom.

Kinek fogom kezét...

Mikor nem is kérte.

Hozzád szólok...
Hangtalan...

Csak egy van...
Aki...

A közelemben van...
De még is...

Olyan nagyon messze van.

              €$@ß@

 

Mi is...

 

 

 

 

 

Miért van az...
Sok Nőnek egy divatos cipő fontosabb...
Mint egy odaadó társ...

Pedig nem csak a jó cipők visznek el jó helyekre...

Hanem... :)

                 €$@ß@

Mielőtt... :)

 

 

 

 

Mielőtt megcsókoltalak...

Úgy hittem...
Minden csók egyforma.
Most minden percben azt kívánom...
Bár ajkad-ajkammal...
Örökre egybeforrna.

Mielőtt megkívántalak...

Azt hittem...
Nem nyújt több kéjt az ágy...
Most ismeretlen, vad szenvedély hevít.
Testem, lelkem átjárja a vágy...
S a gyönyör viharos tengerébe merít.

 

                €$@ß@

 

Néha Én is sírok...

 

Igen, néha Én is sírok.

Férfi létemre.
Nekem is van szemem...
S van könnycsatornám is...
Érzékeim...
Érzelmem...
Szenvedélyem...
Ugyanaz a táplálék táplál...
Ugyanaz a fegyver sebez...
Ugyanaz a tél és nyár hűt és hevít...

Akár egy Nőt...

Ha megszúrnak, Én is vérzek...
Ha csiklandoznak, Én is nevetek...
S ha megmérgeznek...
De úgy is tudod...
Akkor hát miért ne panaszkodhatnák Én is..?

Miért ne sírhatnék..?

Mert az férfiatlan..?
Miért lenne férfiatlan..?  

                           €$@ß@

Zsolt...

 

 

 

Zsolt...
 
Mit is takarhat ez az ótörök szultán szóból származó...
Régi magyar személynév..?
Had kezdjem talán a jelentésével...
Fejedelem...
Uralkodó.
Elsőre szép megközelítés...

Egy igazi közösségi ember.

Aki számára a barátok, a barátságok a legfontosabbak.

Zsolt...

Akkor teljesedhetsz igazán ki...
Ha ezt szellemi téren valósítod meg.
Számodra minden olyan szerep lényeges...
Amit emberek közötti kapcsolatok létesítésére valósítasz meg. 
Lételemed a vitatkozás...
De azt is meg kell tanulnod...
Nem biztos, hogy mindig Neked van igazad...
S amíg ezt a tényt nem fogadod el...
Kételkedéseid sokszor kerítenek ellentmondásba.
De minden negatívum, valahol pozitívum is...
Csak jól kell kihasználnod...
Mert ha a jó beszédkészséged egy olyan területen kamatoztatod...
Ami kifizetődő...
Akkor még jól is jöhetsz ki belőle.
Mondhatnám, legyél tanár...
De hamar felkopna az állad...
Vagy politikus...
Ha azt szeretnéd, hogy mindenki utáljon...
Viszont a média vagy a kereskedelemi terület, már megfontolandó.
Nagy előnyöd az átlaggal szemben...
A könnyű kapcsolatteremtési képességed.
Jó amikor az ember azt érzi, hogy fontos és megbecsülik...
Más kérdés...
Elvárhatod-e, hogy ezt éreztesd...
Akár a barátaidtól...
Vagy a Társadtól...?
Nyughatatlan természeted, érzelmi elfojtások okozhatják...
Ezért is fordul elő nagy gyakorisággal, hogy...
Vágyaid, az adott pillanat érdekeinek tükre.
Hagyj fel ezzel a gyakorlatias viselkedéssel...
S a görcsös kapaszkodás helyett...
Engedd néha sodortatni magad az árral...

Ezen gondolatokkal kívánok minden Zsolt ismerősömnek...

Nagyon Boldog Névnapot...

                             €$@ß@

Egyetlen nedves érintés...

 

 

 

 

Érdekes érzelmi megnyilvánulás maga a csók a csókolózás...
Sokszor, Tőlünk függetlenül...
 
Önálló életet él...
 
Mert ha meg kellene fogalmaznom mi is valójában a csók..?
Leírhatnám egyetlen mondatban...
Valahogy így...
 
Vad érzelemmel párosult közlési forma, egyetlen nedves érintésben...
 
Ennyi lenne..?
 
Igen is meg nem is...
 
Itt, azért megjegyezném...
A legtöbb csók...
Meg sem közelít egy igazi csókot...
Csak valami nagyon gyenge utánzatnak minősül.
Mert a csók lényegét nem a két egymásra szorított száj adja...
Nem is a forróság, amit a vér visz bele...
Hanem az, ami a mélyén van.
 
A lélek..!
 
S a lélek által feltárt szédületes magasság...
A testi-lelki feloldottság, amelybe csak a lélek repíthet.
 
Csak a lélek teheti, hogy a csók megrázzon, elhamvasszon...
 
S a végén ne maradjon Belőled semmi...
Csak egyetlen halálosan nagy vágy.
Ne kelljen, soha, felébredned belőle.
 
Mert az igazi csókból, fájdalmas az ébredés.
 
Még annak a tudatában is, hogy a csókot meg lehet ismételni.
Újra meg újra képes felrepíteni végtelen magasságokig...
Súrolva az Eget...
A Mindenséget.
Fáradhatatlanul ájultan bele zuhanni a másik emberbe...
Érezni valamit...
Valamit, ami mindennél több...
Abból az álomból...
Akaratból...
Amivel megalkottak minket...
Embereket. 
 
S amilyennek az igazi boldogságod, örömöd elképzelted.
 
Az igazi csókból való ébredés...
Nem több, mint egy zuhanás...
Az égből a földre.
Vagy ha így jobban tetszik...
 
A határok közé zárt végtelenből a porba.
 
Mert az igazi csók...
A végtelent is akkorának engedélyezi...
 
Amekkorát a szerelmed betölt.
 
 

                                        €$@ß@

Az életed...

 

Alapvetően, mind egyformák vagyunk...
Ösztönösen vágyódunk arra a helyre...

Ahol a legnagyobb boldogságot reméljük.

Megesik a legboldogabb emléked...

Csak egy fényképről tekint vissza rád.

Olyan ez, mint egy végtelen körforgás...

Melyben folyton az utad végét hajkurászod.

Az idő csak múlik...
Szép lassan...
Észrevétlenül...

Mígnem egy nap azon kapod magad...
Még mindig várakozol...

De már magad sem tudod...
Valójában mire.

Pedig minden ott van a szemed előtt.

A csoda nem az út végén vár Rád...

Hanem az oda vezető úton.

Ha megismersz valakit...
Tudatosulnia kell Benned...
Az egy ajándék.

Lehetőség, hogy megváltoztassa az életed...

S ezáltal, Te is az övét.

A csoda az apró részletekben rejlik...

S legfőképp...
Benned..!
Csak Rajtad múlik, hogyan fogod fel az életet...

Az életed.

Úgy, mint egy robot...

Aki teszi a dolgát, amit tennie kell...

Vagy úgy, mint egy múlandó dolgot...

S kihozod belőle a legjobbat.

 

 

                           €$@ß@

 

 

 



Szűzi szemérmesség...

 

 

 

 

Minden Nőnek megvan a maga sajátos szépsége...
Nem kell a tökéletességre törekednetek...

Hiszen, mind tökéletesek vagytok...

Főleg egy belétek szerelmes férfi, szemein keresztül a szívében.
A vidám nevetésetek...
Huncut pillantásotok...

A vágyakozó szemeitek...

S most egy kicsit ezeknél a szemeknél elidőznék...
Mert a szemeitek, mindent elárulnak Rólatok...
Ezért is a lelketek tükre.
Mert miről is árulkodik mondjuk...

Egy gyönyörű szép Zöld szempár...

Amiről az alábbiakat, nem árt viselőjének ismernie...
Bizony a Zöld szemek hipnotikus hatással bírnak...
Teli vannak titokzatossággal, érzékiséggel...
A Zöld szemű Nők talpraesettségük mellett...
Kiváló adminisztratív tulajdonságokkal bírnak...
Ugyanakkor bizalmatlanok...
Főleg olyanokkal...
Akiket alig, vagy egyáltalán nem ismernek.

Vagy a legvonzóbbnak tekintett Kék szemek...

Szépségük az elbűvölőségükben...
Valamint ritkaságukban rejlik...
A Kék szempár sikerét...
A barátságos világos színének köszönheti...
A Kék szem őszinte lelket takar...
Vagy inkább tükröz..? :)
De a nyitottság...
A mások problémáira való érzékenység...
A hatalmas önbizalom...

Mind-mind a Kék szeműekre jellemző...

De a világos és sötétbarna...
A fekete és a szürke szempárnak is meg van a maga szépsége.

Ennyit a szemeitekről... :)

De szépséges lehet Bennetek...
Egy szemérmesen lehajtott fej...
A kíváncsiskodó értelem...
De még a csendes melankólia is... 
A sejtelmes mélység...

Minden..!

Minden, ami pozitívan vagy szerintetek negatívan hat Ránk...
Mert Bennetek a negatívum, sokszor pozitívum...

Mint ahogy a kevés is néha sokkal, de sokkal több...

A figyelmeztető búskomorság...
Égi honvágy...
Meg nem gyónt indulatok...
Kérlelő ajkaitok...
Titkokat rejtő homlokotok...
S a csábító színekben tündöklő fürtjeitekről ne is beszéljek...

De beszélek... :)

Mert ha nem tenném...
Akkor az nem Én lennék...
Mert bizony a hajszínetek is árulkodik Rólatok...

Barna...

Mert mi mással is kezdhetném.
A Barna észt és értelmet tükröz...
A folytonosság a kitartás a terhelhetőség az öntudatosság...
Mind a barna hajkorona viselőjének jellemzői...
De a barna megnyugtat s bizalmat gerjeszt Bennünk...
A föld színe is barna...
Így azon Hölgyek, akik ezzel a hajszínnel büszkélkedhetnek...
Vagy próbálnak ilyen színt varázsolni Maguknak...
Két lábbal állnak a földön.
Egyáltalán nem unalmas szín...
Egy jól megválasztott barna is kelthet feltűnést...
Mint ahogy biztonságot, nyugodtságot nyújt viselőjének...
Nem véletlen, hogy ezért is választunk nagytöbbségben...
Barna hajú Társat magunknak.
Mi is legyen a következő szín amiről mesélhetnék...
Fekete..?
Vörös..?
Mindegyik gyönyörű szín...
De legyen inkább a...

Szőke...

Mert mit is takar a szőkeség..?
Nem kevesebbet, mint egy életformát...
Egy szín, ami sosem avul el...
Mindig divatban marad...
Bennünk, egy fajta védelmező ösztönt indít be...
Mert egy szőke Nő...
Ártatlanságot, törékenységet, simulékonyságot, engedelmességet sugall...
Valamiért a szőkeséggel társítjuk...
A gyengédséget a puhaságot a befolyásolhatóságot.
Az hogy egy szőke Nő csak buta lehet...
Egyáltalán nem igaz..!
Csak néhány hímsoviniszta beteg elme agyszüleménye.

A szőke, fiatalságot sugároz...

A legfiatalosabb szín.
A született szőkeség előnnyel és hátránnyal is jár...
De hogy mivel..?
Azt csak az tudja, aki így született... :)
Meg akit érdekel...

S még mindig a szépségetek...

Mert bizony az valamiért kifogyhatatlan...
Csak Ti vagytok kishitűek Magatokkal szemben...
Azok az álcázó szempillák...
Az a földi büszkeség...
Szűzi szemérmesség...
Angyali tisztaság...
Lebegő szárnyalás...

Vágyakozó álmok...

Titokzatos sóhajok...
Karcsú termet...
Szelíd járás...
Azok a keblek...
Ringó csípő...
Apró de édes lábak...
Selymes érintésű kezek...

Minden Nőnek megvan a maga szépségrésze...

Amiért szerelembe esünk... 
S ami az egyikben nincs meg...
Megvan a másikban.
De mi akkor is úgy szeretünk bennetek...

Amilyennek megismerünk...

S nem azért...
Amilyenné válni akartok.

                            €$@ß@

 

 



Többé már nem vagy egyedül...

 

Egy lezárt kagyló sem létezhet...
Egyik, vagy a másik fele nélkül. 
Ha érezted már...

Milyen érzés, úgy igazán szeretni...

Akkor, erre a széttéphetetlen egységre....
Talán, már Te is ráéreztél.
Mert onnantól...

Nem számít, kinek az érzéseit érzed...

Kinek a gondolatát gondolod...
S kinek a félelmét féled.
Hiába is hunyod le a szemed...

Többé, már nem vagy egyedül.

                               €$@ß@

Minek is..?

 

A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság.
Amikor, a hol könnyebben...

Hol, nehezebben megszerzett boldogság biztonsága...

Elkezdi rongálni a hétköznapokat.
Amikor már lusták vagyunk...
Udvarolni...
Csábítani...

Kívánatossá tenni magunkat.

Az illatszerek használatát...
A vonzó ruhát...
Beleértve akár egy pizsamát is.
Már aki hord ilyet. :) 
Minek is..?
Hiszen már a miénk.
Csakhogy ezzel kondul meg a halálharang...
Egy férfi-női kapcsolat felett.
Mert igen is...

A szívünkbe kellene mélyen belevésni...

Az Ember nem tulajdon..!

                                                €$@ß@

Angyallá vagy ördöggé...

 

 

Mondd...

 

Ismersz-e olyan Embert...

 

Aki még nem kergetett elérhetetlen álmot...

Élete során, egyszer sem hibázott.

Olyat, aki nem könnyek árán feledett...

Aki sohasem játszott még szerepet.

 

Netán tudsz olyat mutatni..?

 

Akit egyszer sem gyötört meg az Élet...

Felébredve, minden reggelben megtalálta a szépet.

 

Vagy olyat...

 

Kinek nem törték össze még a szívét...

S egyszer sem adta fel a hitét.

Ki még nem Szeretett Tiszta Szívvel...

S nem küzdött a fájó emlékkel.

 

Te el tudnád Magadról mondani..?

 

Én vagyok az, aki még soha senkit sem bántott...

Kinek a sors keze, még egyszer sem ártott...

Soha nem éreztem igazi fájdalmat...

Minden kívánságom megkaptam...

Még egyszer sem estem térdre...

Nem könyörögtem még szebb napot remélve...

A lelkem teljesen tiszta...

Mindig jó úton jártam...

S onnan, még jobbként tértem vissza.

 

Mindezek ellenére, vagy éppen ezért...

 

Ha így is lenne...

S közben mivé válsz..?

Angyallá vagy ördöggé...

 

Az csak az Te választásod...

Rajtad áll...

                                                                 €$@ß@

 

A Húsvét a reményről szól…

                

A Húsvét az újrakezdés

Az új élet…

A Húsvét a reményről szól…

Hinnünk kell benne…

Soha senki ne mondhassa…

„Oda a remény.”



             

 

http://www.youtube.com/watch?v=jijY81MadSI

Én...



Még nem tudom...
Mennyi vagy Nekem...
Hallgat még Felőled bennem a lélek...

Mely fátylat von köréd, szerelmesen.

Még nem tudom...
Neked mennyit érek Én...
Jó sorsod hozom..?
Vagy tán...
Magamnak szenvedést..?
Szívednek díszét..?
Még nem tudom...
Mézédes fájdalom indái közt...
Nehéz utat találnom.

Csak azt tudom..!

Társra várt szívem...
S lettél egyszerre...

Az..!

Elvéve tőlem életet s halált...
Visszaadván, egy másféle ragyogást.
Hol egykor...
Bennem erdő volt...
Dúvad, s madárhad...
Még ha porig ég is...

Bennem, otthonod találtad.

S tudom...
Testeden...
Szinte öröktől ismerős a testem...
Fejemnek fészke van kebleden...
S nem szégyellem...

Ha előtted könnyezem.

A megtépett ideg...
E rossz kuvik...
Szemed nyugodt...
Smaragd mécsét megtalálta...

Kicsinyke Úrnőm...

Térdedhez bújva...
Elszunnyadok...

Én...

Az érzékiség kutyája.
Bennem a Fénykirály...
Az örök ember, még hallgat...

Ide írhatnám szép neved...

Nem török feletted pálcát...
S nem Én lesz...
Ki mond majd Rólad ítéletet.

               €$@ß@

Locsoljak..? Vagy megbökjelek..?

    

       

Ma, még nem cseteltem Veled...

 

Locsoljak..?

 

Vagy megbökjelek..?

            



http://www.youtube.com/watch?v=7iNv_ynupR0

Mint minden ünnepünkre...
Úgy a Húsvétra is lehet egy kicsit más szemmel tekinteni...

Változik a világ...

S ha nem is akarjuk mindig tudomásul venni...
De változunk mi is...

Azt mondják...

A Húsvét lényege...
Az emlékezés...
Az álmodozás...
Olyan érzések felszínre hozása...

Amik rejtve vannak a szívünk mélyén.

S felette álnak...
Bármely díszes húsvéti tojásnak...
Vagy csokoládényuszinak.

Lehet, hogy így van...

Azt viszont megtapasztaltam...
A boldogsághoz vezető út mellett...
Nem ugrándoznak pelyhes nyuszikák...

Mert azt mindenkinek magának kell megtalálnia.

                             €$@ß@

A szavak mögött...

 

Szeretlek...

Az egyik legtöbbet használt...
Mégsem elcsépelt szavunk...
De ha egyszer "tiszta szívedből" mondod ki....

Szeretlek...

Az többet fog érni...
Mintha százszor elismételnéd azt, hogy...
"Örökké hű leszek hozzád"...
Ebben az egyetlen...
Őszintén kimondott szavunkban...
S a belőle sugárzó szépségben és érzésben...
Minden hűség benne van.

Mert az érzés kényszerít hűségre.

Örök hűségre.

                           €$@ß@

 

 

 



De az ám...

 

 

 

 

 

A jót, mit néha tettem...

Azt régen elfeledtem.

De azt a pár hibát...

Érezteted életemen át.

 

                                                    €$@ß@