Fától az erdőt...

Gyakran azért nem találtok a hercegre, vagy a hercegnőre a fehér lován...

Mert a lovat figyelitek, s nem a lovast.

                                       €$@ß@

Cholnoky MMS...

Cholnoky MMS
Limbó

Limbó...

Mondom Én, nem a ruha teszi az embert...

Hanem mi Magunk tesszük azt, amire az általunk viselt ruha kötelez..!

                             €$@ß@

Valaki...

Néha úgy érzem, valaki sakkozik az égben...

Velem..!

De nem Én ülök vele szemben...
Mert Én a sakktábla egyik figurája vagyok.

Kiszolgáltatott szerepnek tűnik.

Olykor, lázadozom ellene.
Pedig valójában, társasjátékot játszunk.
De nem ő dobálja a kockát, hogy mennyit lépjek előre a játéklapon...
Hanem Én.

Rám bízza a játék mámorát.

Igaza volt Einsteinnek...
"Isten (már ha létezik) nem kockázik a világgal.
Csak figyel...

S talán, reménykedik...

                               €$@ß@

88/2

Én nem töprengtem azon a tényen...
Miként is kellene megélnem a boldogságot..?
Szembejött életem rögös útján...
Fogadtam köszönését...

S egyszerűen nem hagytam tovább állni...

Megmarkoltam...
Nem engedtem...

Ennyi Nekem is, Neked is jár.

                                  €$@ß@

Igen vagy nem...

Tenni, vagy nem tenni..?
Merni, vagy nem merni..?

A legtöbb ember nemmel szavaz akár bátornak tartja magát, akár nem.

A bizonytalanság és a kudarc lehetősége nagyon rémiszt?

Az emberek zöme inkább a boldogtalanságot választja...

Mint a bizonytalanságot.

                            €$@ß@

Szükségem van rád...

Van egy gyönyörű mondatunk…

„Szükségem van rád.”

De hogyan?
S miért?
Pedig a válasz egyszerű...

Azért, mert vagy, létezel, élsz.

Mert megnyugtató érzés számomra a létezésed.
Nem lehet megmagyarázni, hogy miért.
De nem is kell.
Önzés ez..?
Egy picit, talán az.

Azért van szükségem Rád, mert a bennem lévő szeretetnek van szüksége Rád.

Téged választott, Téged akar szeretni.

Neked akar adni minden szépet és jót, amit addig összegyűjtött.

S mikor ez megtörténik, ez számomra mindennél több.
Valóban, ebben van némi önzés, hiszen mindez, engem (is) boldoggá tesz.

Ha Te boldog vagy, Én is az vagyok.

Ám ha Te is ugyanezt éled meg, akkor már nem önzés...

Akkor valóban igazzá, tisztává, önzetlenné válik a mondat.

S elhihetitek, létezik ez a mondat.

                                    €$@ß@

A szeretet vaksága...

Attól még lehetsz hűséges, ha elszöksz valakitől...
Vagy ha ha odafutsz valakihez.

A hűség  nem is igazán erény, inkább csak a szeretet vaksága...

S ez elöl nincs menekvés.
Előbb vagy utóbb ez a fajta hűség mindenkit utolér.

Ezért kell nagyon alaposan meggondolni mire is esküszünk...

Mert minden, ami hűséggel kezdődik árulással ér véget.

                                            €$@ß@

Ami nem öl meg, az megerősít...

A türelem az, ami a legértékesebb dolgokhoz szükséges.

Kivárni egy rózsa nyílását.
Megvárni egy gondolat szavakká érését.
Megalkotni egy sejtelmes mosolyt rejtő képet.

Rímbe foglalni a gondolataimat, ami csak hozzád repít.

Mind-mind türelem, idő, kitartás.
S ami a legfontosabb...
Hit.

Hit a szerelemben, a szépségben, a csodában.

Hit a türelem gyümölcsében.
Mert a türelem a legszebb gyümölcsöt termi...

Azt, amire vágyunk.

Lehet az akár egy rózsa, egy mondat, egy mosoly, egy dallam…

Te Kedvesem.

Akire oly sokáig vártam...
S vágyom mind a mai napig, minden pillanatban. 

Türelemmel.

                                       €$@ß@

Ami elmúlt...

A múlt felhánytorgatása...

A legjobb módja annak, hogy tönkretegyük a jövőt.

Mert az egyik a másikra épül.

Azt, ami elmúlt, tökéletesen el kell temetnünk...

S be kell ültetnünk a vezeklés virágaival.

                                 €$@ß@

Kedvesem...

Van egy szó…
Egy gyönyörű szó.

"Kedvesem"

Mennyi gyengédség, meghittség, intimitás...
Mennyi szeretet lakozik ebben a bájos szóban.

S mennyi-mennyi érzelem...

Ezt a szót az emberek nagy többsége, már nagyon ritkán használja.
Legalábbis, ha komolyan...
A benne lakozó érzelemnek megfelelően akarjuk kimondani.
Mert ezt a szót, csak egyetlen embernek mondhatjuk.

A Kedvesünknek.

Annak, aki szívünk számára a legkedvesebb.
Aki a szívünkben él.
Nem szerető, nem barát vagy barátnő, nem partner.

Hanem Társ.

Az egyetlen.

A legkedvesebb.

Én ezért is mondom nap mint nap Neked... 

Kedvesem.
 
 

                                 €$@ß@

Emberül...

Valahogy mindig félúton vagyok, remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg valahonnan, bárhova jutok, valami jót mindig magammal viszek.

Valahogy mindig félúton vagyok, úton a múltból a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem, hegyek omolnak a lábam elé.

Valahogy mindig félúton vagyok, néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog egy furcsa érzés, hiába megyek, minden út körbefut.

Valahogy mindig félúton vagyok, mondják... az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt önmagam, hisz minden lépés a csillagokig ér.

Valahogy mindig félúton vagyok, mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek, hát próbálok úton maradni...

Emberül.

                                          €$@ß@

Ha lett volna még egy holnapod..?

Mondd, mit teszel, ha nem lesz holnap...
De Te magadban tartod, amit el kellett volna mondanod..?

Mondd, mit teszel, mikor nem teszel semmit...
De megtehetted volna, s a tétlenségtől fáj minden gondolatod..?

Mondd, mit teszel, ha újra és újra hibázol...
De nem lesz rá lehetőséged, hogy jóvá tedd..?

Mondd minek, mire vársz...
Hisz csak egy lépés kell, hogy boldog lehess.?

Mondd, mit ér az élet, ha a boldogság messze jár...
Mit érnek az évek, ha nem (mindig) hiányzik, aki vár..?

El tudnán mondani, mit kellett volna tenned, s mondanod...
Ha lett volna még egy holnapod..?

                                  €$@ß@

Nem keresni, megalkotni kell...

Ne keressétek a tökéletes szerelmet...

Úgy sem találnátok rá..!

Mivel azt nem keresni, hanem megalkotni kell.

 

                                   €$@ß@

Miért is..?

A nevemet tudhatjátok, de az életem nem ismeritek...

Hallhattatok arról, hogy miket tettem...

De fogalmatok sincs róla, mit és miért is csináltam.

                                   €$@ß@

Ha nem lennél...

Tudod Kedvesem...

Ha nem lennél...

Ha soha se találkoztam volna Veled...

Akkor most nagyon keserű lenne az életem.

Néha mutatónak belém kúszik az-az érzés...
De Nélküled eluralná az egészet, s örömtelen lenne az életem.

Mindent meg lehet szokni, azt hiszem...

Csak egyet nem...

A szeretetet nem lehet megszokni sohasem.

Legyen bármennyi a gond, bármennyi a fájdalom...

A szeretetben a lélek akkor is ünnepel, ha a szív megszakad közben.

Mert a szeretet, csodákra képes.

                                             €$@ß@

Mi, ketten...

Öregedjünk meg együtt...

A sors bármit is rendel.

Így állunk elébe mi...

Ketten egy szerelemmel.

 

                                John Lennon

 

Szerintem...

Azt mondják...
Jobb bölcsen szeretni, mint esztelenül.

De szerintem, esztelenül szeretni még mindig jobb...

Mint nem szeretni egyáltalán.

                          €$@ß@

Válaszd a másodikat...

Ne gondolkodj a megoldáson...
Ha bebeszéled magadnak, hogy egyszerre két embert szeretsz...

Válaszd a másodikat...

Mert ha az elsőt igazán szeretted volna...

Nem szerettél volna bele a másodikba.

                                        €$@ß@

Mondanád..?

Mernéd-e mondani a tűznek, hogy ne égjen..?
Dühöngő áradatnak, hogy kitérjen..?
Mondanád-e a lángnak, hogy kihunyjon..?
S a viharnak, hogy Miattad csituljon..?
Mondanád a fagynak, a szélnek, ne hozzon havat a télnek..?
S a Napnak, ne ragyogjon, lázas elméd megnyugodjon..?
Vándorló lelked ne keressen..?
Szerető szíved ne szeressen..?

Én mondanám..!

Hát mondd Te is a tűznek, hogy ne égjen..!
Dühöngő áradatnak, hogy kitérjen..!
Mondd a lángnak, hogy kihunyjon..!
A viharnak, hogy csituljon..!
Mondd a fagynak, a szélnek, ne hozzon havat a télnek..!
S a Napnak, ne ragyogjon, lázas elméd megnyugodjon..!
Vándorló lelked ne keressen..!

De azt hiába is mondanánk, szerető szívünk ne szeressen.


                                                                      €$@ß@